Semmelweis Kórház - Miskolc | home
adatved
A miskolci Semmelweis Kórház Adatvédelmi szabályzata
Készült: 1999. február 23.
Bevezetés
Intézményünk az 1997.XLVII. törvény és a hozzá kapcsolódó 62/1997. (XII.21.) NM rendelet alapján az alábbi adatvédelmi szabályzatot alkotja.
Értelmező rész
Az adatkezelés során alkalmazott szakmai kifejezések és magyarázatuk:
Számítógép: Az információ kezelés alapvető legkisebb egysége, müveleteit emberi beavatkozás nélkül látja el.
Program: Számítógépre fejlesztett utasátássorozat, függvények összessége.
Adathordozók: Információtárolásra alkalmas eszközök összessége, rögzített és mobilizálható formája van.
Számítógépes hálózat: Adatátviteli vonalakkal összekapcsolt számítógépek és vonalak összessége.
Az adatkezelés folyamataiban szereplő szakmai kifejezések és magyarázatuk:
Adat: Két jellemző részre oszlik: - Személyes adat
- Egészségügyi adat
Személyes adat: Intézményünk ellátó egységeiben megjelent, vagy vele szorosan kapcsolható betegek vagy egészséges személyek személyes adatai. Személyes adatnak minősül: A beteg neve, lakáscíme, születési adatai, anyja neve, legközelebbi hozzátartozójának neve és egyéb adatati, hivatalos okmány sorozatszáma (útlevél, személyi igazolvány, diákigazolvány, TAJ szám), ö)sszességében minden olyan adat, ami abszolút azonosítja a beteg vagy egészséges személyt. (1997/XLVII. Tv)
Egészségügyi adat: Intézményünk ellátó egységeiben megjelent, vagy vele szorosan kapcsolható betegek vagy egészséges személyektől felvett vagy más ellátótól érkezett egészségügyi adat (pl. zárójelentés, összefoglaló szakorvosi jelentés, lelet). Ide tartozik az érintettről felvett adat, ami a testi, lelki, szellemi képességeiről, adottságairól, állapotáról szól. Valamint megbetegedéséről, elhalálozásáról, annak bekövetkezéséről, lefolyásáról szóló információk, illetve intézményünk vagy más ellátó által mért, leképzett, észlelt, származtatott adat illetve azokhoz kapcsolódó minden egyéb értelmező adat (pl. foglalkozási rizikótényezők). (1997/XLVII. Tv)
Különleges adat: Az érintettt nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallási meggyőződése, politikai véleménye, hovatartozása. (1992/LXIII. Tv)
Közérdekü adat: A személyes adat fogalma alá nem tartozó adat, amely állami vagy önkormányzati kezelésben található. (1992/LXIII. Tv)
Adatkezelés: Az alkalmazott adatrögzítési feldolgozási eljárásoktól függetlenül minden információ kezelési mozzanat. Ide tartozik az adatfeldolgozás, adattárolás, adatmegváltoztatás, az adatok további felhasználásának megakadályozása, de a lelet nyomtatás vagy a recept írása is. Az adatkezelés tágabb tevékenységi kört jelent, mint a nyilvántartás. (1992/LXIII. Tv)
Nyilvánosságra hozatal: Az adatok szélesebb körü megismerhetősége, hozzáférhetővé tétele. (1992/LXIII. Tv)
Adattovábbátás: Az adatok harmadik személy részére való kiszolgáltatása. (pl.: hatósági felkérére történő adattovábbítás,
hozzátartozó felvilágosátása, floppy lemez küldése a finanszírozónak.) (1992/LXIII. Tv)
Adatkezelő: Az a szerv, vagy zemély, aki maga vagy más által adatkezelési tevékenységet végez. (1992/LXIII. Tv)
Adattörlés: Az adatok felismerhetelenné tétele, amely után a különféle adatok nem kapcsolhatók már egymáshoz. A programok
által használt fizikai és logikai törlés is idetartozik. (1992/LXIII. Tv)
Adat: Minden az egészségügyi ellátóhálózatunk tudomására jutott személyes, egészségügyi, különleges adat. (1992/LXIII. Tv)
Az adatkezelés
Az adatkezelés formai feltételei
A személyes adat kezelés történhet:
- az érintett személy vagy hozzátartozójának beleegyezésével,
ha törvény vagy helyi önkormányzati rendelet írja elő.
(1992/LXIII. Tv)
A különleges adat kezelése történhet:
- ha az adatkezeléshez az érintett hozzájárul,
amennyiben nemzetközi szerződésen alapul, Alkotmányos jog érvényesítését célozza meg, vagy nemtzetbiztosnági, bünüldözési, bünmegelőzési célok érdekében törvény írja elő. (1992/LXIII. Tv)
A közédekü adatok kezelése:
- amennyiben azt Törvény az adatkör definiálásával előírja. Személyes adatot csak Törvényi előárás esetén lehet közérdekü adatként kezelni. Minden egyéb esetben az adat tulajdonosának a beleegyezése szükséges, különleges adat esetében árásbeli beleegyezése kell az adatkezeléshez. Alapértelmezésben a hozzá nem járulást kell feltételezni.
A személyes adatok kezelését a személyes adatok védelméhez füződő jog alapján - ha
Törvény kivételt nem tesz - más adatkezelési érdek nem sértheti.
Az adatvédelem szervezeti kérdései
Az Adatvédelmi Törvény és az azzal kapcsolatban lévő Egészségügyi adatok védelméről szóló Törvény a hozzá kapcsolódó 62/1997. (XII.21.) NM rendelet alapján intézményünkben adatvédelemmel foglalkozó és azért felelős dolgozókat kell kijelölni.
A kórházigazgató főorvos szerepe az adatvédelemben:
 az adatvédelem legfőbb őre, az adatvédelem egyszemélyi felelőse
 karbantartja az adatvédelmi szabályzatot
 kijelöli szervezeti egységenként az adatvédelmi feleősöket
 beszámoltatja a szervezeti egységeket az adatvédelem helyi alakulásáról
 engedélyhez kötött adatszolgáltatásról dönt
Az intézeti adatvédelmi felelős szerepe az adatvédelemben:
 napi munkakapcsolatot tart fenn a szervezeti egységekkel
 monitorozza az adatvédelem szervezeti egységenkénti alakulását
 ellenőrzési jogkörrel rendelkezik
 szankcionálási jogkörrel rendelkezik
 az engedélyhez kötött adatszolgáltatásról véleményt alkot
A szervezeti egységenkénti adatvédelmi felelős szerepe az adatvédelemben:
 az adatvédelem helyi őre
 kijelöli az adatkezelésben eljárható dolgozók körét, megszabja adatkezelési jogukat és az adatkezelés azon fázisait, amiben részt vehetnek
 gondoskodik az adatvédelem helyi fizikai védelméről
 ellenőrzi az adatok tárolási rendjét (minden típusú adathordozó esetében)
 felel az orvosszakmailag kötelező adatszolgáltatásért
Az adatok célszerüségnek megfelelő kezelsése: (1992/LXIII. Tv)
Személyes, egészségügyi, különleges adat kezelésekor:
 Az adatkezelés minden fázisában a személyi adatok védelme szellemében kell eljárni.
 Csak az adatkezelés céljához szükséges mennyiségü és minőségü adat kezelhető. A cél határozza meg az adatkezelés idejét is.
 A személyes adatok felvétetlénél az érintettel vagy hozzátartozójával közölni kell az adatkezelés célját, kötelező vagy önkéntes voltát. Kötelező adatkezelés (adatgyüjtés ) esetén az azt elrendelő rendeletet vagy Törvényt meg kell nevezni. (pl.: finanszározási adatkörök ü 1997/XLVII. 4§ f. pontja)
 Továbbá tájékoztatást kell aról adni, hogy kik és milyen célból kezelik az érintett személyi és egyéb adatait.
 intézményünk oktató intézet is, ezért az érintettel közölni kell, hogy egészségügyi szakember képzés miatt egészségügyi és személyazonosító adatait a képzésben résztvevő tanulók és hallgatók is megismerhetik.
Az egészségügyi adatok célszerüség szerinti használatát szolgálja az adatkezelés, ha célja:
 az egészség megőrzésének, fenntartásának, helyreállátásának előmozdátása,
 az ellátóhálózat eredményes gyógykezelés lefolytatásához járul hozzá,
 az érintett egészségi állapotának nyomonkövetésére szolgál,
 közegészségügyi, járványügyi érdekek azt megkívánják.
Az adatfelvétel minőségi korlátozása: (1992/LXIII. Tv)
 felvétele és kezelése törvényes és tisztességes
 pontosak, teljesek és időszerüek
 az adattárolás módjának alkalmasnak kell lennie arra, hogy csak a kötelezően előírt ideig lehessen azonosítani.
 tilos az érintett korlátozás nélkül használható azonosítóját alkalmazni.
Az adatkezelés személyi feltételei
A miskolci Semmelweis Kórház csak azon szeélyek rszére adahat adatkezelési jogot, akik:
 jelen adatvédelmi szabályzatban foglaltakkal megismerkedett, elsajátította azt,
 az intézmény munkaviszonyban álló dolgozója,
 továbbá az adatvédelem hatályos Törvényi és rendeleti szabályozását megismerte,
 az adatkezelők személyi körét és az adatkezelő jogosultságát az intézet szervezeti egység szintjén müködő adatvédelmi felelős szabja meg.
 az adatkezeléssel vagy annak csak bizonyos motívumainak gyakorlásával megbízott személy titoktartási kötelezettséget kell, hoy gyakoroljon, ami nem munkakörhöz kötött, és ami alól csa a Törvény adhat felmentést.
Az adatkezelés lépesenkénti szabályozása:
Az adatok felvétele:
 Történhet írásban, szóban.
 Felhasznált háttértárat figyelembe véve: floppy lemezre, winchesterre, CD lemezre, Zip lemezre.
 Képalkotó rendszeren.
 Hang kazettára.
 Képkazettára.
Az adatok felvételét előárják:
 minkaköri leárások
 müködési szabályzatok
 technikai kivitelezésében a számítógépes programok felhasználói leírásai.
Az adatok felvételében használt manuális alapu adatkezelést szolgáló nyomtatványok lehetnek:
 olyanok, amelyek használatát jogszabály árja elő.
 szakmai ajánlások alapján alkalmazott formanyomtatványok,
 saját készítésü formanyomtatványok, a szervezeti egység adatvédelmi felelőse által jóváhagyott formában.
Az adatfelvitelt alkalmazó programokkal kapcsolatos kritériumok:
 beszerzésük jogtiszta uton valósult meg
 müködésük megfelel a hatályos Törvényi háttérnek, illetve az Adatvédelmi Szabályzatban ismertetettekkel.
Az adatok feldolgozása:
Az adatok feldolgozása történhet:
 jogszabály kötelezővé teszi,
 társadalombiztosítási térátési díjtétel, és finanszírozás érdekében,
 intézeti belső használatra .......... engedélyével vagy utasátásával.
Az adatok továbbátása:
Az adatok továbbátása történhet harmadik személy felé ha azt:
 jogszabály kötelező jelleggel előárja (pl.: társadalombiztosátási ellátások finanszározása),
 nemzetvédelmi, bünmegelőzési, bünüldözési feladatok ellátása miatt hatóság felkérésére, ha azt Törvény előárja
 külső szerv részére a személy írásos hozzájárulásával
 statisztikai és egyéb kimutatáások elkészítése érdekében csak olyan törölt adat, amely nem alkalmas a beteg egyértelmü azonosítására (személyi adatok, TAJ, beteg törzszáma, sorszáma nem továbbátható)
 az érintett írásos hozzájárulása alapján,
 az adattovábbításokról minden esetben jegyzéket kell felvenni, amibe rögzíteni kell az adat továbbítís címzettjét, célját, formáját, adattartalmát.
 egészségügyi adat személyi adatok nélkül (azok kapcsolhatóságának kizárásával) korlítlínul, az érintettek beleegyezése nélkül kiszolgáltatható,
 statisztikai jellegü adatszolgíltatís esetén csak személyi adatok nélküli információk továbbíthatók, ettől eltérni csak az érintett írásbeli engedélye alapján lehet,
 tdományos kutatás céljából személyi és egészségügyi adatok megismerhetők, ha azt határozott céllal végzik, a kutatásban résztvevő szakember kívánja megismerni, és ehhez a kórházigazgató főorvos írásbeli engedélyt adott. Ilyen esetekben a kutatíst végző részéről írásbeli kérelmet kell benyújtani, amiben a tugományos kutatís céljít, idejét, publikálási körét kell bemutatni.
 Társadalombiztosítási ellátások ellenőrzése során, amennyiben az összevontan, több szervezeti egység adatainak ellenőrzését az ellenőrzésre kijelöltek egy helyiségben folytatják le, őgy a kórházigazgató vagy felhatalmazottja, amennyiben a szervezeti egységben történik a kontrollálás, őgy a szervezeti egység szeinti illetékes adatvédelmi felelősnek kell ellenőriznie az ellenőrzésre felhatalmazott személyek alkalmasságát. (ORVOSüGYoGYSZERéSZ)
 Társadalombiztosítási ellátások finanszírozásakor az adatszolgáltatás csak TB kötelezően szolgáltatandó adatköre terjedhet ki.
 Az adatszolgátatís és tovíbbítís sorín meg kell győződni az adatot fogadó fél adatvédelmi előírásairól.
Az adatok megváltoztatásának feltételei:
Az adatok megváltoztatásának egyik legfontosabb eleme az adatokkal szemben elvárt minőségi követelmények.
Az adat megváltoztatható, ha:
 az adatok felvétele nem pontos, csak az módosíthatja, aki a hibás adatot rögzítette
 utólagosan észlelt hibás adat javátását a szervezeti egység szerinti adatvédelmi felelősnek jelenteni kell,
 az adatok időszerüségének szem előtt tartása miatt azot csak a szervezetileg érintett adatrögzítő, vagy a szervezeti egységben hasonló jogosultsággal rendelkező teheti meg,
 amennyiben az adatjavítás helyileg nem oldható meg, úgy azt jelentenie kell a helyi adatvédelmi felelősnek, aki az intézet számítástechnikusainak segátségével módosítja a korrekcióra szoruló adatokat,
 adatok nyilvánosságra hozatalakor, adatok harmadik személy részére történő átadásakor az adatok validitását el kell végezni (kivétel a finannszírozási jelentések adatvalidálása, amit a jelentés leadása után záros határidőn belül meg kell oldani.)
Az adatok további felhasználásának megakadályozása:
Az adat további felhasználását meg kell akadályozni, ha:
 az adatok kezelésének célfeladata megszünik,
 amennyiben az érintett írásos kérelme alapján ezt kéri
 jogszabályi kötelezettség esetén
 az adatkezelés során csak az ápolási dokumentum és annak részeit nem képező adatnyilvántartások törölhetők,
 az ápolási dokumentumok megsemmisítési szabályait Törvény írja elő.
Az adatok megsemisítésének rendje:
Adatot megsemmisíteni csak akkor lehet, ha:
 jogszabályok által előírt kötelező tárolási idő letelt, és egyéb rendelkezés nem szól az adatok tárolásáról
 amennyiben párhuzamos adatnyilvántartás történt, és az adatok nyilvántartása egy helyen valósult meg, ebben az esetben a duplikáció elkerülése miatt törölhető az adat,
 programbeli adattörlésre alkalmazható a fizikai és a logikai törlés is
 a papír alapú információ hordozókat iratmegsemmisítőn kell megsemmisíteni.
Általános adatkezelési alapelvek
Az adatok hozzáférés szaábályozása:
Az adatok hozzáférésének szaábályozásában az adatvédelem mindhárom szintjén meg kell valósítani alapelveket, amelyekrl Törvény rendelkezik. (fizikaiüügyviteliülogikai)
Fizikai védelem: Jelentése és funkciója az, hogy a rendelkezésre álló fizikailag meglévő védelmi elemeket hasznosítsuk az adatok védelme céljában. A fizikai védelmek kialakításakor a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelősnek kell gondosan eljárnia és ellenőőriznie a következő szempontok figyelembe vételével: ü hol tárolja szervezetten a szervezeti egység a felgyülemlett adatokat.
(pl.: padlás)
- hol fordulhat még elő fizikai megjelenésében adat
- milyen ezeknek a helyiségeknek a zárhatósága
- van-e kulcsfelelős
- kik és milyen céllal lépnek be ebbe a helyiségbe, a belépések naplózását el kell végezni
- a zárható adatgyüjtő bútorok és egyéb alkalmatosságok zárhatóak-e, a kulcs felvételének naplózása, az adatok
hozzáférésének szabályozása
- az adatok megjelnési formájuktól függetlenül szervezetten legyenek tárolva, ne legyen például társalgóban felejtett
konzíliumon megtárgyalt kórlap,
- számítástechnikai eszközöket csak irodában lehet tírolni
- amenniben ezen eszkzökkitüntetett munkít végeznek, úgy szünetmentes tápegységgel kell ellítni,
- számítástechnikai adathordozókat csak zárható alkalmatosságban (célszerüen szekrényben) lehet tárolni,
- a szervezeti egységben történt adatfelvételt követő szabályos adatmegsemmisítés nem papírkosár útján történik,
amennyiben azok papír alapuak, úgy iratmegsemmisitőn kell elvégezni a megsemmisítési munkát, ha egyéb adathordozó (pl.:
floppy lemez), akkor az arra hivatott eszközön kell ezt ellátni.
- számítógépek védelménél meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy zárható-e az. Amennyiben igen, úgy a zárhatóságról
és a kulcs elhelyezéséről a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelős kell, hogy gondoskodjon.
Logikai védelem:
A logikai védelmek a töbii adatvédelmi eljárás kiegészítőjeként jelentenek nagy segítséget az adatvédelmi eljárások során. Konkrét fizikai megvalósulásai is ismertek a sokkal inkább immateriális tárgykörben. (pl.:számzáras aktatáska). Intézetünkben eddig meghonosodott számítástechnikai alkalmazások révén e védelmi lehetőség adott, sokkal inkább a mögötte rejlő lehetőségek nincsnek kihasználva.
A logikai védelemre vonatkozó kritériumok:
 minden esetben számítástechnikus kell, hogy élesítse a logikai védelmet, legyen az egy sziget gép, vagy akár számítógépes hálózat
 minden számítástecnikai eszközt jelszavas védelemmel kell ellátni, a jelszót, jelszavakat a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelősnek kell átadni, aki a jelszót minden arra érdemesnek és kijelöltnek átadja
 a jelszó megőrzéséért, annak bizalmas kezelésért a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelős felel (CMOS)
 a számítógépes hálózat adta logikai védelmet őgy kell kalibráni, hogy az abba bejelentkező felhasznílók jogai szinkronban legyenek az adatfelhasználási jogukkal
 programok jelszavas azonosítását alkalmazni kell, a jelszavak kiosztása szintén a számítástechnika feladata
 amennyiben programok jelszavas használata nem megoldott, azok jelszavasítása javallt
 a jelszavas védelemnél ügyelni kell arra, hogy a jelszó segítségével az érintett felhasználónak még betekintési joga se legyen, nemcsak adatrögzítési és módosítási.
 a lokális és hálózati jelszavakról a rendszergazda jegyzéket állít ki, azt folyamatosan kabantartja, és zárható helyen őrzi.
Az ügyviteli védelem:
Az ügyviteli védelemre a hatályos Törvény, NM rendelet és jelen adatvédelmi szabályzat együttesen ad útmutatásokat (SZERVEZETI ügyviteli szabályozás). Teljességét akkor nyeri el, ha az adatvédelmi szabályzat előző pontjaiban említett jelszavas védelem (logikai védelmi szint), kulcstárolási és használati előírás alapján elkészülnek a felhasználókat tételesen kimutató listák (SZEMELYES ügyviteli szabályozás).
Az adatintegritás intézeti biztosítása
Az adatok egységességének megőrzése érdekében az intézménynek adatkezelési politikáját az igényességnek kell jellemeznie. Az adatintegritá alapvető kérdése: mikor, milyen adatot alkalmazunk milyen cél elérése érdekében. Amennyiben ezen pontok minőségileg kifogásolhatatlan módon megfogalmazásra kerültek, úgy az adatok egymás mellett történő kezelésének lehetőségeit kell megvizsgálni. (ilyen lehet pl.:kórlap és annak bizonyos részei, feltétlenül szükség vanüe bizonyos alkotóelemekre, valójában relevánsüe az adat). Az adatgyőjtést nem szabad felesleges redundanciával terhelni.
Az adatok sérülésmentes megóvásának eszközei a napi mentés és az időszakos archiválás.
A napi mentések elvégzését a számítástechnikai csoport végzi el. A csoport szabja meg az intézményi érdekek szem előtt tartásával azon adatok és adatállományok körét, amit központilag a számítógépes hálózaton, vagy lokális felhasználás esetén a számítástechnikai csoport ment el. Ettől eltárni csak abban az esetben lehet, ha a az adott szervezeti egység adatvédelmi felelőse vezetése alá tartozó adatkezelőjét a mentés szakszerü elvégzésére kiképezteti. A képzést a számítástechnikai csoport végzi. A kórház érdekörébe nem tartozó (nem fontos) adatok napi mentését kérés alapján a számítástechnikai csoport végzi. A lokális alkalmazások, feldolgozások, fejlesztések tulajdonosainak kell gondoskodniuk azok napi mentéséről.
Az archiválások:
Az archiválások a napi mentésektől ritkábban fordulnak elő. Időszakosak, ezért előre maghatározott, jól körvonalazott időpontokban kell megtenni. A napi mentésekhez hasonlóan a korházi érdekkörbe tartozó adatok (ápolási, gazdasági alapadatok) archiválását ü legyen az számítógépes hálózaton tartott és kezelt, vagy lokális használatú ü a számítástechnikai csoport végzi. Az egyéni alkalmazások, fejlesztések ,adatok archiválását mindenki maga végzi el, kérésre a számítástechnika elvégzi ezt a feladatot.
A napi mentésre és archiválásra került adatok köréről jegyzéket kell felvenni, amiben rögzíteni kell az archiválást vagy napi mentést elvégző nevét, a mentés/archiválás időpontját, illetve a mentett/archivált adatok adathordozóját és annak megőrzésével megbízott személy nevét. Célszerü a mentett/archivált adatokat tartalmazó adathordozó megőrzését a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelősre bízni.
A mentett/archivált adatokat tartalmazó adathordozó hozzáférési lehetőségeit az általános adatkezelési szempontokban megfogalmazottak szerint kell gyakorolni. A mentett/archivált adatokat mindig zárható tárolásra alkalmas alkalmatosságban kell őrizni. a tárolásban alapvető szempont, hogy a tárolásra kijelölt alkalmatosság kórházi tulajdonban lévő legyen, lehetőleg immobil tuljdonságú (pl.: ne aktatíska, inkább szekrény).
Az egészségügyi adatok elérhetősége, és az adatszolgáltatás szabályozása
Az egészségügyi adatok elérhetőségét az adatok kezelési jogából kell következtetnünk. Adatot kezelni csak az arra hivatott személy teheti és csak akkor, ha hozzá határozott cél füzi. Az egészségügyi és személyazonosító adatok együttes céllal történő kezelésének céljait a Törvény szabja meg.
Az intézményen belüli adatok kezelésekor kitüntetett szerep jut a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelősnek, akinek feladata az adott részlegen dolgozók adatkezelési jogainak megállapítása. Ki milyen adatot kezelhet, az adatkezelés milyen fázisaiban vehet részt? Ez alapján kell az érintett részére biztosítani az adatelérhetőséget. Ez a szempontja pl.: a fekvőbetegüadminisztrációt lebonyolító program használatának. A munakerő fluktuáció miatt a jogok ismételt megállapítás fontos. A megállapított adatkezelői jogokról a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelős jegyzéket állít ki. E jegyzék alapján kerülhet sor a számítógépes adatnyilvántartási rendszerben az érintett adatkezelő nyilvántartására, adatkezelési jogainak rögzítésére.
Az adatok jogszerü vagy véletlenszerü hozzáférése esetén az érintettet titoktartási kötelezettség terheli.
Az adatok harmadik személy felé türténő továbbításakor szintén a Törvényben előírtakat kell alkalmazni.
Az adatok harmadik személy felé történő továbbításáról a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelős jegyzéket vesz fel, amiben szereplenie kell az adatszolgáltatás céljának, az adatszolgáltatást kérő harmadik személy megnevezésének, a kiszolgáltatott adatok körének. Tudományos jellegü adatszolgáltatás esetén a publikáció körülményeire utaló adatokat is fel kell venni a jegyzékbe (pl.: milyen adatok kerülnek publikálásra).
Az adatok (személyi és egészségügyi adatok) kiszolgáltatatása amennyiben törvényileg előírt módon kötelező, úgy az érintettt kezelőorvosa intézkedik a szükséges adatok harmadik személy felé történő adatszolgáltatásról (pl.: ANTSZ adatszolgáltatás a Törvény mellékletében feltüntetett betegségkörök esetében, egészségügyi ellátóhálózaton belüli adattovábbítás esetében).
Kötelező jellegő adatszolgáltatások esetében amennyiben az adatszolgáltatás címzettje az ANTSZ illetékes szervezete (1997. XLVII. Tv.15§ 1., 2.) illetve az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (1997. XLVII. Tv.15§ 5.) vagy az ANTSZ (1997. XLVII. Tv.15§ 7.) vagy a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (1997. XLVII. Tv.16§) az adatszolgáltatás segítése érdekében a Számítástechnikai Csoport heti rendszerességgel ellenőrzi a központilag nyilvántartott adatokat, az adatszolgáltatási kötelezettségről tételes listát ad át a szervezetileg illetékes adatvédelmi felelősnek, aki ellenőrzi az adatszolgáltatások helyes megtörténtét.
Az adatkezelési rendszer általános biztonsági előírásai
Az adatkezelési rendszer legfőbb biztonsági elárásrendje a helyesen megválasztott adatbiztonsági és védelmi politika lehet. Az adatbiztonság az adatok megmaradásának szabályozott rendje.
Az adatbizonság szempontjából intézményünkben alkalmazható eszközök az alábbiak szerint csoportosíthatók.
 Hardveres adatbiztonsági eszközök.
 Szoftveres adatbiztonsági eszközök.
A hardveres adatbiztonság szempontjából elsődleges a számítógépek helyes villamoshálózatba történő helyezése. Minden számítógép csatlakoztatásnál földelt csatlakoztatást kell biztosítani. Az esetleges rossz csatlakoztatás okozhatja a számítógép , de adott esetben akár a környezetében található hálózatba kapcsolt további számítógépek meghibásodását.
Az eddigiek során is alkalmazásra kerültek a kitüntetett számítógépek mellett szereplő és funkcionáló szünetmentes tápegységek (UPS). A már felszerelt gépek mellett újonnan megjelenő számítógépek esetén mérlegelni kell a rajta tárolt adatok jellegéből kifolyóan a szükséges UPS felszerelés igényét.
Szoftveres úton a biztonság alapvető eleme az adatokról, programokról készült mentések/archiválások jelentik.
(A mentésekről/archiválásokról szóló rendelkezéseket lásd fennt.)
Az adatvédelmi politikára vonatkozó előírásokat a jelen adatvédelmi szabályzat foglalja magában.
© 2003 Semmelweis Kórház Miskolc
|