Semmelweis Kórház - Miskolc | home
SZMSZ
I.
PREAMBULUM
A kórház - mint az egészségügyi intézményrendszer része - más intézményekkel együtt az egészség megőrzésére, a betegség megelőzésére, a beteg ember gyógykezelésére és az orvosi rehabilitációra hivatott intézmény.
Feladata az egészség megőrzésében való közreműködés, a járó- és fekvőbeteg ellátás. Kötelessége, hogy az adott lehetőségek között az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő a beteg egyéni adottságaihoz igazodó ellátást nyújtson. Feladata, hogy az alkalmazott diagnosztikus és terápiás tevékenységek magas színvonalú végzésével, hozzájáruljon a beteg ember mielőbbi gyógyulásához. Az intézet kötelessége, olyan emberközpontú egészségügyi szolgáltatást nyújtani, melynek során a beteg együttműködő partnernek és a gyógyítás, gyógykezelés során nem kiszolgáltatottnak, hanem az őt megillető szolgáltatás igénybevevőjének helyzetében érezheti magát.
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során az intézet minden szervezeti egysége és alkalmazottja kötelessége, hogy az intézet szolgáltatásait igénybe vevő részére, az adott ember, adott állapotához, szükségleteihez igazodó egyéni és adekvát orvosi és ápolási szolgáltatást nyújtson, az intézeti lehetőségek határain belül.
Az intézet tárgyi-technikai fejlesztése, az itt dolgozó alkalmazottak képzése, továbbképzése a tudományos tevékenység az alapfeladatok magasabb színvonalú ellátását az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését szolgálják.
Az intézet feladatai ellátása érdekében, együttműködésre köteles az egészségügyi ellátás egyéb intézményeivel, intézeteivel.
A Szervezeti és Működési Szabályzat alapvető célja az intézeten belüli munkamegosztás és a szervezeti egységek intézményesítése valamint az, hogy rögzítése a működés kereteit, az intézet alap- és kiegészítő tevékenységeit és az ezekből eredő feladatokat.
Az SZMSZ - jellegéből adódóan - elsősorban a jelenlegi állapot és működési rendszer rögzítésére hivatott alapdokumentum, mely azzal az igénnyel került összeállításra, elfogadásra, hogy lehetőséget teremtsen az ellátási igényekhez és lehetőségekhez való alkalmazkodásra, a társadalmi-gazdasági feltételek által meghatározott követelmények teljesítésére.
j
II.
Általános és bevezető szabályok
Az intézet elnevezése:
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
SEMMELWEIS KÓRHÁZA
Az intézet székhelye:
Miskolc
Csabai kapu 9 -11.sz.
3529
Levelezési címe: 3501 Miskolc, Pf.: 187.
Az intézet telephelyei:
3.1 Központi telephelye:
Miskolc, Csabai kapu 9 - 11.sz.
3.2 Lakossági Szűrőállomás
Miskolc, László Jenő u. 9.
3.3 Felnőtt és Gyermek-Háziorvosi Szolgálatok
3.4 Munkaegészségügyi Szolgálat
3.5 Iskola-egészségügyi Szolgálat
3.6 Védőnői Szolgálat
3.7 Mezőkövesd Belgyógyászati Osztály
3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 75.
3400 Mezőkövesd, Pf. 84.
Az intézet jogi személy, mely gazdálkodására nézve önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv, egészségügyi közintézmény.
Az intézet alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
(mint jogutód)
Az intézet működési területe:
 Orvosi beutalás esetén fekvőbeteg és járóbeteg szakellátást köteles nyújtani, Miskolc város I-II. kerületében, valamint Mezőkövesden és térségében élő - társadalombiztosítási jogviszonyban álló - lakosoknak a feladat-ellátási szerződésben rögzített területi ellátási kötelezettségnek megfelelően.
 Az intézet működési területe egyes szakmák tekintetében, valamint a Lakossági Szűrőállomás tevékenységét illetően, a város egészére, a városkörnyéki településekre és a megyére, valamint az egyes szakterületek vonatkozásában regionális területekre is kiterjed. A szakmánkénti területi ellátási kötelezettségek teljesítéséért az osztályvezető főorvosok felelősök.
 Az ellátási kötelezettségén túl járó- és fekvőbeteg ellátást biztosít a tevékenységi körében az intézetbe járó- vagy fekvőbetegként beutalt, - az ellátási területén kívül lakóknak, amennyiben a kötelezően ellátandók ellátását nem veszélyezteti ( előzetes helybiztosítás utján).
 Részleges vagy teljes térítési díj ellenében egészségügyi szolgáltatást nyújt, az intézethez forduló biztosítottnak, ill. biztosítással nem rendelkező, de egészségügyi ellátást szolgáltatást igénylő személyeknek.
7.) Az Intézmény OEP azonosító száma : 0501
8.) Az intézet tevékenységi köre:
8.1 Alaptevékenysége:
85.11 Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátása
85.12 Járóbetegek orvosi ellátása
85.19 Egyéb humán egészségügyi ellátás
8.2 Alaptevékenységhez kapcsolódó és kiegészítő tevékenységek
Karbantartás ( épület, víz, gáz, villany, ép.gép. stb.)
Energiaszolgáltatás
Gépjármű üzemeltetés, szállítás
Beteg- és alkalmazotti étkeztetés
Varrodai tevékenység
Kertészeti tevékenység
Egyéb, az alaptevékenységet szolgáló kiegészítő tevékenységek (
Orvos-garzon, orvos-szállás fenntartás, stb.)
8.3 Alaptevékenység mellett, - annak veszélyeztetése nélkül, társadalombiztosítási forrás, illetve támogatás igénybevétele nélkül - folytatható vállalkozási jellegű tevékenységek:
5245 Gyógyszer-kiskereskedelem ( Erzsébet gyógyszertár)
5514 Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely
szolgáltatás ( munkáltató által üzemeltetett szálláshelyek)
5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás
(munkahelyi éterem, büfé)
7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
8040 Felnőtt és egyéb oktatás ( iskolarendszeren kívüli,
egészségügyi dolgozók képzését szolgáló tanfolyamok)
7310 Műszaki természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
5522 Cukrászdai és egyéb nyílt árusítási vendéglátás, szállítás
6023 Nem menetrendszerű közúti távolsági személyszállítás
Garázsszolgáltatás, parkolás, járműőrzés
Az intézet együttműködési kötelezettsége:
 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő Testületeivel, valamint az Önkormányzat Egészségügyi Bizottságával,
 Az ÁNTSZ Megyei és Városi Hivatalaival
 Az Egészségbiztosítási Pénztár országos és helyi szerveivel
 Az egészségügyi intézményrendszerben a szakmai irányítást, felügyeletet ellátó intézményekkel, szervekkel, szervezetekkel.
 A szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.
 Az egészségügyi és szociális társintézményekkel intézményekkel.
 A dolgozók gazdasági érdekképviseleti szerveivel
 A MOK helyi és területi szerveivel
III.
Az intézet vezetése
Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató
Vezető-helyettesek
Főigazgató helyettes
Minőségbiztosítási orvos-igazgató
Ápolási igazgató
Gazdasági igazgató
Szakmai Vezető Testület
Az Intézmény vezetését segítő testületetek:
Intézeti Tudományos Bizottság
Gyógyszerterápiás és Antibiotikum Bizottság
Műszerügyi Bizottság
Közalkalmazotti Tanács
Főorvosi Értekezlet
Főnővéri Tanács
Gazdasági-Műszaki Osztályvezetői Értekezlet
Osztályértekezlet
Eseti (Ad hoc) Bizottságok
IV.
Az intézet vezetési szintjei, a vezetés szervezete
A Főigazgató irányítási körében
Főigazgató
A Főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó igazgatási jellegű szervezeti egységek és önálló munkakörök
Vezető-helyettesek (II. fejezet 2. pontjában felsoroltak)
Járóbeteg-ellátó és megelőző szolgálatok csoportvezető főorvosa
Központi dokumentációs, számítástechnikai és informatikai osztály
 számítástechnikai csoport
 betegfelvételi és statisztikai csoport
 adattárolási és dokumentációs csoport
Jogtanácsos ( jogi tevékenységet, jogi képviseletet ellátó ügyvéd)
Humánpolitikai csoport
Bér- és Munkaügyi Csoport
Belső ellenőr
Orvosi könyvtár
- Központi foto szolgálat
Műszermérnök
Titkárság
Segédhivatal
Fekvőbeteg ellátó osztályok
Anaesthesiológiai és int. Terápiás Osztály
 anaesthesiológia
 intenzív részleg
 anaesthesiológiai szakrendelés
 ambulancia
Általános és Mellkas-sebészeti Osztály
 általános sebészet
 mellkas-sebészet
 sebészeti műtő
 plasztikai sebészet
 szakambulanciák, szakrendelések
 általános és mellkas-sebészet
 proctológia
 dermato-onko-chirurgia
 sebészeti angiológia
 septikus sebészet
 plasztikai sebészet
 gyógytorna
 lézer ambulancia
1.2.3 I. sz. Belgyógyászati Osztály
- általános belgyógyászat
 coronaria őrző
 kardiológia
 endokrinológia, diabetológiai anyagcsere
 hepatológia
 gastroenterológia
 gyógytorna
 szakambulanciák, szakrendelések
 belgyógyászat konzultatív
 heapatológia
 cardiológiai
 cardiológiai ECHO
 EKG
 Endokrin
 Gastroenterológia
 Carotis UH
1.2.4. II. sz. Belgyógyászati Osztály
 Általános belgyógyászat
 Haematológia
 Szakambulanciák:
 általános belgyógyászat,
Bőrgyógyászati Osztály
 Általános bőrgyógyászat
 Gombalabor
 Utókezelés
 Szakambulanciák, szakrendelések:
 Bőr- és Nemibeteggondozó
 Bőrgyógyászati conzultációs ambulancia
 Bőrgyógyászai conzultációs szakrendelés I-II.
 Onkodermatológia
 Allergológia
 Flebológia
 Trichológia
 Fényambulancia
 STD
1.2.6. Infectológiai Osztály
 Általános infectológia (felnőtt és gyermek)
 Hepatitis
 Intenziv részleg
 Szakambulanciák, szakrendelések:
 Infectológiai
1.2.7. Fül-orr-gége Osztály
 általános fül-orr-gégészet
 gyermek fül-orr-gégészet
 szakambulanciák, szakrendelések:
 consultációs és gondozási
 I-II. szakrendelés
 audiológia
1.2.8. Idegosztály
 Általános ideggyógyászat
 Szakambulanciák szakrendelések:
 idegszakrendelés
 ideg szakambulancia
 epilepsia, celebrovasculáris
 EEG szaklabor
 Carotis UH
 Fizikoterápia
 gyógytorna
Pszichiátriai Osztály
 Általános elmegyógyászat
 Alkohológia
 Pszichoterápia
 Mentálhigiénés ellátás
 Elmegyógyászati utókezelés
 Szakambulanciák, szakrendelések
 Pszichiatriai szakambulancia
 Detoxikálás
1.2.10. III. Krónikus, Belgyógyászati és Geriátriai Osztály
 Belgyógyászati utókezelés
 Geriátria
Szemészeti Osztály
- Általános szemészet
 Általános gyermekszemészet
 Szemészeti műtő
 Bakterológiai labor
 Szakambulanciák, szakrendelések
 konzultációs
 orthoptikai és gyermekszemészet
 felnőtt műtéti
 csecsemő és gyermek műtéti
 szemészeti vizisgáló, gondozó és traumatológiai
 flucrescein és angiográfiás
 szakambulancia I-II.-III.
1.2.12. Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály
 általános szülészet, nőgyógyászat
 terhespathológia
 újszülött ellátás
 nőgyógyászati szülészeti műtő
 szakambulanciák, szakrendelések
 szülészeti
 nőgyógyászati
 ifjúségi és gyermek nőgyógyászat
 genetikai
 I-II. nőgyógyászati szakrendelés
 I-II-II. terhes tanácsadás
 terhesgondozó
 Klimax osteoporosis
 Meddőségi és endokrinológiai
 UH diagnosztika
 Dexa
1.2.13. Urológiai Osztály
 általános urológia
 urológiai műtő
 szakambulanciák, szakrendelés
 urológiai
 uro-onkológiai
 andrológiai és sexológiai
 urológiai konzultációs
1.2.14. Hospice Osztály
Központi diagnosztikai és terápiás osztályok
1.3.1. Központi Gyógyszertár
 Intézeti gyógyszerellátás
 "Erzsébet" korlátozott forgalmú gyógyszertár
1.3.2. Központi Laboratórium
 Általános laboratórium
 Általános kémiai labor
 Biokémiai laboratórium
 Hematológiai laboratórium
 Kihelyezett laboratóriumok
1.3.3. Központi Röntgendiagnosztikai Osztály
 rtg. Központ
 rtg. Szakambulancia
 UH szakrendelés
 UH diagnosztika
 GEA rt.
 UH intervenciós szakambulancia
 Sebészeti rtg, UH
1.3.4. Pathológiai Osztály
 kórbonctan
 kórszövettan (labor)
 cytológiai labor
 vékonytű aspirátiós cytológiai szakrendelés
1.3.5. Dietetikus szolgálat orvos vezetője
1.3.6. Higiénés csoport orvos vezetője
1.4 Járóbetegellátó és megelőző szolgálatok
1.4.1 Fogászati szolgálatok
 üzemi fogászati ellátás
 fogászati röntgen
Gyógyító-megelőző, szakrendelői szolgálatok
 Felnőtt háziorvosi szolgálat ( Közalk).
 Iskola-egészségügyi szolgálat
 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
 Reumatológiai szakrendelés
 Onkológiai szakambulancia
 I-II. Ideggondozó
 Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó
- Védőnői szolgálat
Drogambulancia
1.5 Lakossági Szűrőállomás
 TBC szűrés
 Belgyógyászati szűrés
 Nőgyógyászati szűrés
 Laboratórium
 EKG
 Urológiai szűrés
B.) AZ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSI KÖRÉBEN
2. Ápolási Igazgató
2.1 Az ápolási igazgató közvetlen irányítási jogkörébe tartozó igazgatási és egyéb szervezeti egységek, munkakörök
2.1.1 Ápolási igazgató helyettes
2.1.2 Központi diétás szolgálat
2.1.3 Központi hygénés szolgálat
- központi sterilizáló
 központi takarító szolgálat
2.1.4 Szociális Munkacsoport (Panasziroda)
2.1.5 Ápolás minőségbiztosítási és minőségfejlesztési
csoport
2.1.6 Intézeti oktatásszervező
2.1.7 Intézeti egészségnevelő
2.1.8 Központi Mozgásterápiás Csoport
2.1.9 Központi szakdolgozói és kisegítő munkacsoport
2.1.10. Ápolási igazgatósági adminisztráció
2.2 A fekvőbeteg-ellátó osztályok szakdolgozói és kisegítő
állománya
2.2.1 Aanaesth. és intenzív terápiás osztály
2.2.2 Általános sebészeti és mellkas-sebészeti osztály
2.2.3 I.sz. Belgyógyászati osztály
2.2.4 II. sz. Belgyógyszati és Haematológiai Osztály
2.2.5 Bőrgyógyászati osztály
2.2.6 Infectológiai Osztály
2.2.7 Fül-orr-gége osztály
2.2.8 Idegosztály
2.2.9 Pszichiátriai Osztály (Detoxikálás)
2.2.10 Krónikus Belgyógyászati Osztály
2.2.11 Szemészeti Osztály
2.2.12 Szülészeti -Nőgyógyászati Osztály
2.2.13 Urológiai Osztály
2.2.14 Hospice Osztály
2.3 A központi diagnosztikus és terápiás egységek szakdolgozói
és kisegítő állománya
2.3.1 Központi Gyógyszertár
2.3.2 Központi Laboratórium
2.3.3 Központi Röntgen Osztály
2.3.4 Pathológiai Osztály
2.4 Járó-betegellátó és megelőző szolgálatok szakdolgozói
kisegítő állománya
2.4.1 Fogászati Szolgálat
2.4.2 Gyógyító-megelőző szolgálat
Védőnői Szolgálat
Háziorvosi szolgálat
2.5 Lakossági Szűrőállomás
2.6 Védőnői szolgálat
C.) GAZDASÁGI IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSI KÖRÉBEN
3. GAZDASÁGI IGAZGATÓ
3.1 Pénzügyi és számviteli osztály
3.1.1 Pénzügyi csoport
3.1.2 Számviteli csoport
3.1.3. Leltárellenőr
3.2 Műszaki-technikai, szállítási osztály
3.2.1 Műszaki csoport, épületgépész üzemfenntartási csoport
3.2.2 Gép-műszer karbantartó javító csoport
3.2.3 Energiaellátási, üzemfenntartási csoport
3.2.4 Munkavédelemi és környezetvédelemi előadó
3.2.5 Tűzvédelmi előadó
3.2.6. Szállítási csoport
3.2.7 Gondnoksági csoport
- portai szolgálat
- telefonszolgálat
- rendészet
- kertészet
3.2.8. Osztályos adminisztráció
3.3 Gazdasági Osztály
3.3.1 Általános raktár
3.3.2 Műszerraktár
3.3.3 Műszaki raktár
Csere-ruha raktár
Gazdálkodási előadók
3.4 Élelmezési Osztály
3.4.1 Konyhaüzem
3.4.2 Központi tálalás, üzemeltetési csoport
3.4.3 Élelmezési raktár
3.4.4. Osztályos adminisztráció
3.5 Kontrolling csoport (előadó)
3.6 Gazdasági igazgatói adminisztráció
V.
AZ INTÉZET VEZETÉSE
A főigazgató, igazgatók, szakmai vezető testület, tanácsadó testületek
feladata és hatásköre
Főigazgató
Kinevezése és a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hatáskörébe tartozik.
Feladatai:
1.1.1. A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
b) az intézmény szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása,
c a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,
d jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az intézményi szabályzatok jóváhagyása,
e az intézményi szervezeti és működési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,
f) az intézmény tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,
g.) orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete
h.) az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
i.) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálása,
j.) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
az orvosi gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatottak továbbképzésének biztosítása és felügyelete valamint,
mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.
1.1.2. A főigazgatót feladatainak ellátásában a szakmai vezetőtestület, valamint a vezetőhelyettesek segítik.
1.1.3. A főigazgató köteles kikérni a szakmai vezetőtestület állásfoglalását
a) a 2.1. pont a)-b) alpontjaiban meghatározott döntések meghozatalát megelőzően, valamint
b) a szervezeti és működési szabályzatában előírt esetekben.
1.2. Ellátja:
 az Intézet képviseletét - elsősorban orvos-szakmai területeken - a fenntartó, finanszírozó és szakmai irányító felügyelő szervek, társadalmi szervezetek és a sajtó felé.
Elkészíti:
 az Intézet szakmai fejlesztésére, átalakítására, az Intézet átszervezésére vonatkozó irányelveket, meghatározza a költségvetés, a beruházás, felújítás tervezésében az orvos-szakmai szempontokat,
 az osztályvezető főorvosok, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó vezetők és az önálló munkakört betöltők munkaköri leírását,
 a Szakmai vezetőtestület, valamint az egyéb tanácsadó testületek elé kerülő - feladatkörébe tartozó - előterjesztéseket, javaslatokat.
Hatásköre
Az intézet egyszemélyi felelős vezetője
A Ptk-ban valamint a Pénzügyi Törvényben meghatározott képviselet szempontjából az egyszemélyi felelős vezető jogkörét gyakorolja.
Az intézet nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalhat
A kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató - távollétében a gazdasági igazgató által megbízott személy - ellenjegyzésével történhet.
Munkáltatói és illetménygazdálkodási jogkört gyakorol az intézet valamennyi orvosa, a gyógyító-megelőző tevékenységet segítő egyéb diplomás, és az irányítása alatt működő igazgatási szervezeti egységek dolgozói, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó önálló munkakört betöltő közalkalmazottak tekintetében.
Utasítást jogot gyakorol minden a feladatkörében tartozó ügyben az irányításával működő szervezeti egység, ezek dolgozói ill. a közvetlen irányítása alá tartozó önálló munkakört betöltő közalkalmazottak tekintetében.
Ellenőrzési, beszámoltatási jogkörrel rendelkezik az intézet egészére kiterjedően az intézet alaptevékenységét érintő minden ügyben.
Kiadja az orvosi ellátásra vonatkozó, valamint az intézet egészére hatályos belső utasításokat, szabályzatokat.
Hatáskörébe tartozik a döntés minden olyan ügyben, melyet jogszabály, belső szabályzat a tulajdonos, ill. a finanszírozó rendelkezése vagy belső szabályzat nem utal más szerv vagy más személy hatáskörébe.
Hatásköre gyakorlását, feladatai ellátást, az ügyek meghatározott csoportjára, vagy egy-egy feladat ellátása tekintetében, illetve akadályoztatása esetén átruházhatja.
Felelős:
 az intézet működtetésére vonatkozó jogszabályokban, utasításokban, szabályzatokban meghatározottak teljesítéséért,
 a hatás-, és jogkörébe tartozó intézkedések, feladatok ellátásáért.
2. Főigazgató-helyettes
Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik.
A főigazgató távollétében helyettesíti a főigazgatót. E feladatok ellátása tekintetében a főigazgató hatáskörét gyakorolja.
Az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
Az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
A higiénés rend biztosítása és felügyelete
Főigazgató-helyettesi feladatait - más orvosi munkaköre mellett - a főigazgató közvetlen irányításával látja el.
3. Minőségbiztosítási orvos-igazgató
Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik.
Feladata:
az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete
a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,
a betegjogok érvényesülésének folyamatos biztosítása,
A teljesítmény elszámolás alapját képező orvosi dokumentáció, az egyes orvosi beavatkozások elszámolásának ellenőrzése, az ezen tevékenységet ellenőrző orvosok munkájának koordinálása irányítása,
a minőségbiztosítási rendszer kialakítása,
az egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése irányítása szervezése,
4. Ápolási igazgató
Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik.
Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - az intézmény által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a) a kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,
b) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
c) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
e) az intézmény higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
f) a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g) az intézményben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete, valamint
h) a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott további feladatok ellátása.
Feladata:
Irányítja, szervezi, ellenőrzi:
 a fekvő és járóbeteg ellátás területein végzett ápolási, gondozási munkát és a betegellátással összefüggő kisegítő tevékenységet
 a betegellátás személyi és tárgy feltételeinek javítását, gondoskodik a betegellátás kulturáltságának fejlesztéséről
 irányítja, ellenőrzi az osztályos főnővérek (vez. asszisztensek) ápolás-szervező tevékenységét, az ápolásra vonatkozó szakmai szabályok megtartását
 a kórház-hygénés tevékenységet, valamint a tömbtakarítási rendszer működését a takarítási rendszer intézeti szintű korszerűsítését
 a szakdolgozókkal és a kisegítő személyzettel kapcsolatos létszám és bérgazdálkodást ellenőrzi az irányítása alá tartozó szakmai területeken a munkafegyelemre, az ügyeletre vonatkozó szabályok betartását
 ellenőrzi a szakdolgozók és a kisegítő személyzet szakmai munkáját, az etikai követelmények érvényesülését
 irányítja az ápolási dokumentáció korszerűsítését, ellenőrzi a dokumentáció vezetését
 szervezi a főnővéri értekezleteket, a szakdolgozói munkaértekezleteket
 irányítja az intézeti szakoktatók munkáját, ellenőrzi a nappali tagozatos tanulók szakmai, gyakorlati oktatásának rendjét
 irányítja az intézeti szociális munkások tevékenyégét.
 ellenőrzi az irányítása alatt álló területen a védőfelszerelések használatát, a munkavédelmi előírások betartását, kezdeményezi a feltárt hiányosságok megszüntetését.
4.2 Ellátja:
 az intézet képviseletét a hozzátartozó szakterületen, a szakmai irányító szervek a tulajdonos, finanszírozó, valamint a társadalmi és szakmai szervezetek előtt
4.3. Elkészíti:
 az ápolási-gondozási munkára vonatkozó elemzéseket, értékeli az ápolással-gondozással kapcsolatos véleményeket
 az ápolás-gondozás tárgyi, technikai, személyi fejlesztésére vonatkozó szakmai fejlesztési terveket
 az irányítása alá tartozó főnővérek, vezető asszisztensek és közvetlen beosztott dolgozók munkaköri leírását
 az intézeti belső szabályzatoknak az irányítása alá tartozó szakmai-szervezeti egységekre vonatkozó tervezetét, kezdeményezi azok szükségessé váló módosítását
 a szakdolgozók képzésére, továbbképzésére vonatkozó terveket
 a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben az Igazgató Tanács ill. a tanácsadó testületek elé kerülő előterjesztéseket, beszámolókat
Hatásköre
 Munkáltatói, létszám és bérgazdálkodási jogokat gyakorol az intézeti fekvő- és járóbeteg ellátás területén az egészségügyi szakdolgozók és a betegellátásban kisegítő tevékenységet végző dolgozók felett.
 E jogkörében eljárva együttműködik az osztályvezető főorvosokkal.
 A főnővérek, vezető asszisztensek kinevezési jogát az érintett osztályvezető főorvossal egyetértésben gyakorolhatja.
 Ellenőrzési jogkört gyakorol a szakmai irányítása alá tartozó területeken az intézet egészére kiterjedően
 Utasítási jogkörrel rendelkezik a szakmai kompetenciájába tartozó kérdésekben a felügyelete irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében
 Koordinálja a fekvő és járóbeteg ellátó osztályok szervezeti egységek szakdolgozóinak munkáját, dönt a szükségessé váló munkaerő átcsoportosításokról,
 Tervezi, szervezi, irányítja az irányítása alá tartozó területen a létszámgazdálkodás,
 Ellenőrzési jogkört gyakorol a szakmai irányítása alá tartozó területen a jogszabályok, a helyi szabályzatok és a szakmai szabályok betartása, érvényesülése tekintetében,
 Értékeli az intézetben végzett ápolási-gondozási munka helyzetét, meghatározza a feladatokat, rendszeresen beszámol az Igazgatói Tanácsnak, a főorvosi Értekezletnek illetve a Tanácsadó Testületnek, az említett szervek által meghatározott időközönként.
 Aláírási jogot gyakorol a szakmai, szervezeti irányítása alá tartozó ügyekben
Felelős
 az ápolásra, gondozásra és a gyógyító munkát kisegítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, előírások betartásáért
 a hatás és jogkörében hozott intézkedésekért, utasításokért
 az ellenőrzési kötelezettségei teljesítéséért
 a jogszabályok, a belső szabályzatok által hatáskörébe utalt, valamint a főigazgató által meghatározott feladatok teljesítéséért,
 a munkáltatói jogkör gyakorlása során hozott intézkedéseiért
Kapcsolatot tart ápolási-gondozási kérdésekben.
 a szakmai irányító, felügyeleti szervekkel, a tulajdonos és a finanszírozó szerveivel
 az ÁNTSZ illetékes hivatalaival
 az intézet belső szervezeti egységeivel
 a társintézetek ápolási igazgatóival
 az érdekképviseleti szervekkel, szakmai társadalmi szervezetekkel
5. AZ ÁPOLÁSI IGAZGATÓHELYETTES
Megbízása és a megbízás visszavonása - a főigazgató előzetes egyetértésével - valamint a munkáltatói jogok gyakorlása az ápolási igazgató határköre.
Ápolási igazgatóhelyettesi feladatait az ápolási igazgató közvetlen irányításával végzi, ellátja az ápolási igazgató által meghatározott feladatokat átruházott hatáskörben gyakorolja az ápolási igazgató által meghatározott jogkörét
Az ápolási igazgató távolléte, akadályoztatása esetén ellátja az ápolási igazgató feladatait, gyakorolja hatáskörét
6. GAZDASÁGI IGAZGATÓ
Megbízása és a megbízás visszavonása valamint a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlása a főigazgató hatáskörébe tartozik.
A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - az intézmény működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi és intézményüzemeltetési (gondnoksági) feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása.
Feladata:
Irányítja, ellenőrzi, szervezi:
 az intézet gazdálkodását, üzemvitelét
 az intézet könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjét
 az intézet használatában álló ingó és ingatlan vagyonnal való gazdálkodást, a vagyon célszerű hasznosítását, megőrzését
 a pénzügyi törvény és az intézet gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, utasítások, szabályzatok végrehajtását, és jóváhagyásra a főigazgatóhoz előterjeszti az e területekre vonatkozó intézeti belső szabályzatokat.
 a munkavédelmi, tűzvédelmi biztonság-technikai feladatok végrehajtását, az ide vonatkozó jogszabályok és szabályzatok végrehajtását
 az intézet szervezeti egységeiben folytatott gazdálkodási tevékenységgel összefüggő feladatokat
 ellenőrzi, elemzi a gazdálkodás eredményeit, folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli a gazdálkodás hatékonyságát az ésszerűség és a takarékos gazdálkodás, valamint a biztonságos betegellátás követelményei alapján. Iránymutatást ad a szervezeti egységek gazdasági, pénzügyi munkájához, ellenőrzi az előírások biztosítását
 az irányításával működő szervezeti egységekben és a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók képzését, továbbképzését
 a főigazgatóval együttműködve a belső ellenőrzés rendszerét, tevékenységét
 az intézet alapfeladatai ellátását szolgáló kisegítő, kiegészítő műszaki-gazdasági tevékenységet, valamint az intézet által végezhető vállalkozási tevékenységet
 az intézeti követelések, az intézetet megillető térítési díjak behajtását
Hatásköre:
 az intézet nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget a főigazgató ellenjegyzésével vállalhat
 munkáltató és bérgazdálkodási jogkört gyakorol az irányításával működő szervezeti egységekben és a közvetlenül hozzátartozók tekintetében. Intézkedik az irányítása alá tartozó területen a szükségessé váló munkaerő átcsoportosításról
 kiadja az intézeti belső gazdálkodásra a gazdasági műszaki ellátásra vonatkozó belső szabályzatokat, utasításokat a főigazgató előzetes jóváhagyását követően.
 meghatározza - együttműködve az orvos-, és ápolási igazgatóval - az intézet létszám és bérgazdálkodási elveit, feladatait és azt jóváhagyásra a főigazgatónak előterjeszti.
 folyamatosan elemzi, értékeli az intézményi finanszírozás helyzetét
 utasítási jogkört gyakorol a szakmai, szervezeti irányítása alá tartozó szervezeti egységek, alkalmazottak tekintetében
 részt vesz az intézet fejlesztési és rekonstrukciós terveinek kidolgozásában
 az irányítása alá tartozó osztályvezetők tekintetében a kinevezésre és felmentésre valamint a bérgazdálkodásra vonatkozó hatáskörét a főigazgató előzetes egyetértésével gyakorolhatja.
6.3 Ellátja:
 A főigazgató által átruházott keretek között gazdasági jellegű
kérdések tekintetében az intézet képviseletét.
Elkészíti és a főigazgatónak jóváhagyásra előterjeszti :
 a gazdálkodásra,
 pénzgazdálkodásra, pénzkezelésre, leltározásra, - az ápolási igazgatóval együttműködve - a betegek értéktárgyainak kezelésére és megőrzésére vonatkozó, valamint a feladatkörébe tartozó egyéb ügyekre vonatkozó belső szabályzatokat, utasításokat
 a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben a Tanácsadó Testületek elé kerülő előterjesztéseket, beszámolókat
 az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, ill. a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók munkaköri leírását
 az intézeti éves költségvetést, valamint a tulajdonos és a finanszírozó által meghatározott gazdasági, gazdálkodási beszámolókat.
Felelős:
 az intézet gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok utasítások, belső szabályzatok betartásáért, betartatásáért
 az intézet gazdálkodását érintő döntéseiért, belső utasításokért
 ellenőrzési feladatai teljesítéséért, a feltárt mulasztások, hiányosságok megszüntetéséért
 az intézeti költségvetési előirányzatok végrehajtásáért
 a hatáskörébe tartozó döntések végrehajtásáért
Kapcsolatot tart:
 a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben a szakmai irányító, felügyeleti szervekkel a tulajdonos és a finanszírozó szerveivel
 az ÁNTSZ illetékes szerveivel
 a társintézetek, pénzintézetek, gazdálkodó szervezetek vezetőivel
 az intézet belső szervezeti egységei vezetőivel
Távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítését a Gazdasági (Pénzügyi ) osztályvezető látja el.
1. Szakmai Vezető testület
1.1. A szakmai vezetőtestület az intézmény tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, mely feladatait között saját ügyrendjének megfelelően gyakorolja.
A szakmai vezetőtestület tagjai:
főigazgató helyettes
az orvos igazgatók,
b) az ápolási igazgató, valamint
az osztályvezető főorvosok értekezlete által választott nyolc szakmai osztály
osztályvezető főorvosa
( A vezető testület tagjait az osztályvezető főorvosok értekezlete választja. A választás az osztályvezető főorvosok legalább 3-es résztvétele mellett egyszerű szótöbbséggel történik. A főorvosi értekezlet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy a választásra nyílt vagy titkos szavazással kerül sor.)
A szakmai vezetőtestület a tagjai közül elnököt választ.
1.3. A szakmai vezetőtestület ülését a testület elnöke szükség szerint de évente legalább három alkalommal köteles összehívni. Köteles összehívni a testület ülését abban az esetben, ha ezt a vezetőtestület legalább egyharmada írásban kezdeményezi.
1.4. A szakmai vezetőtestület ülésére minden esetben - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
 az intézményfenntartó képviselőjét,
 a főigazgatót
 a gazdasági igazgatót,
 a MOK intézményi képviselőjét
 a Közalkalmazotti tanács elnökét
1.5 A szakmai vezetőtestület
a) részt vesz az intézmény szakmai fejlesztési programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, valamint az intézményi belső szabályzatok előkészítésében,
b) véleményt nyilvánít az intézményt érintő feladat-ellátási szerződés vagy feladat-átvállalási szerződés megkötésére irányuló pályázat elbírálása során,
c) véleményezi, illetve rangsorolja a vezető-helyettesi és a szakmai osztályok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat,
d) az intézményfenntartó, illetőleg az igazgató felé javaslattételi joga van, illetve
az intézményfenntartó, illetőleg az igazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilvánít.
VI.
TANÁCSADÓ TESTÜLETEK
Intézeti Tudományos Bizottság
A Tudományos Bizottság az intézetvezetés testületi tanácsadó szerve, az intézet tudományos tevékenységével kapcsolatos ügyekben.
A Bizottság elnökét, és az elnök javaslata alapján tagjait a főigazgató nevezi ki. A Bizottság saját tagjai közül az ügyvitelre és a szervezési feladatok ellátására titkárt választ.
Feladatai:
 az intézményben folyó tudományos tevékenység koordinálása
 véleményezi az intézeti tudományos tevékenység helyzetét, javaslatokat tesz fejlesztésére
 tudományos rendezvényeket, szakmai továbbképző előadásokat szervez
 figyelemmel kíséri, támogatja az orvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók továbbképzését, segíti, ösztönzi a tudományos tevékenységben való rendszeres, aktív részvételüket, véleményezi az intézet képzési, továbbképzési tervét
 legalább félévente kliniko-pathológiai értekezletet szervez
 meghatározza - a Főnővéri Tanáccsal együttműködve - a külföldi továbbképzéseken, tudományos üléseken való résztvétel támogatására rendelkezésre álló intézeti, pénzügyi keret felhasználásának elveit, a támogatás odaítélésének rendjét.
 Kapcsolatot tart más egészségügyi intézmények tudományos bizottságaival, a tudományos intézményekkel
A Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülést tart.
A Bizottság munkáját segíti a főigazgató által - az orvosi karból - kinevezett oktatási felelős, valamint a nemzetközi kapcsolatok felelőse.
A Bizottság munkatervét, ügyrendjét, tevékenysége kereteit és formált maga határozza meg.
A Bizottság, tevékenységéről az elnök évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az főigazgatót.
Gyógyszerterápiás és Antibiotikum Bizottság
2.1 A bizottság az intézet vezetés tanácsadó testülete
2.2. Tagjait a főigazgató nevezi ki, határozatlan időre
2.3. Feladatai:
 a korszerű, gazdaságos gyógyszerterápiás eljárások intézeti bevezetésének, fejlesztésének elősegítése
 véleményezi a széles sprektumu drága antibiotikumok javallatait
 elemzi - az orvosi dokumentáció alapján is - az osztályok gyógyszerfelhasználását, az indokolatlan gyógyszerfelhasználást jelzi az főigazgatónak
 a bizottság tagjai az főigazgató által kinevezett szupervizorokkal jogosultak a kórlap alapján elemezni a gyógyszerfelhasználás, a laborvizsgálat és a röntgen felvétel készítés indokoltságát,
 az év végi összefoglaló kimutatások alapján elemzi a gyógyszergazdálkodás helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a költségkímélő megoldásokra
A bizottság negyedévenként ülésezik. Az ülésekről - különös tekintettel a gyógyszerfelhasználásra vonatkozó megállapításokra - jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak egy példányát az főigazgatónak és a gazdasági igazgatóknak meg kell küldeni, egy példányát az irattárban kell elhelyezni.
A bizottság a munkarendjét, ügyrendjét, munkamódszerét maga határozza meg. Saját hatáskörben dönt átfogó vagy részvizsgálatok lefolytatásáról, azonban az főigazgató által meghatározott cél-vagy átfogó vizsgálatot köteles elvégezni.
A bizottság szükség szerint felkérésére, tapasztalatairól tájékoztatást köteles adni a Szakmai vezető testületnek, ill. a Főorvosi Értekezletnek. Ezen testületek előtti beszámolást a bizottság is kezdeményezheti.
Műszerügyi Bizottság
3.1. A bizottság a főigazgató tanácsadó testülete
3.2 Tagjait az főigazgató nevezi ki, határozatlan időre
3.3. Feladatai:
 figyelemmel kíséri, elemzi az alap és kiegészítő tevékenység műszaki-technikai feltételrendszerének helyzetét, javaslatokat tesz a fejlesztés irányaira, elveire
 elősegíti az intézet szakmai fejlesztésével összhangban álló, a korszerűség, gazdaságosság követelményeinek megfelelő orvosi gép-műszer beszerzéseket
 javaslatokat dolgoz ki a rendszerszemléletű - egymáshoz kapcsolódó, kapcsolható - műszer, és berendezés park kiépítésére, kialakítására
 közreműködik az intézeti számítástechnikai, informatikai rendszer kialakításában, fejlesztésében
 elősegíti a terápiás és diagnosztikai területek műszerfejlesztésének összehangolását
3.4. A bizottság munkarendjét, ügyrendjét, munkamódszerét maga határozza meg. A bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de évente legalább két alkalommal.
Közalkalmazotti Tanács
Feladatát, működési rendjét külön jogszabály határozza meg.
5. Főorvosi értekezlet
5.1 A főigazgató tanácsadó testülete
5.2 Ülésein részt vesznek a fekvőbeteg ellátó osztályok, a diagnosztikai és terápiás osztályok, a járóbeteg ellátó és megelőző szolgálat, valamint a közalkalmazotti Tanács elnöke és a MOK területi szervezetének képviselője. Esetenkénti meghívás alapján az intézet más vezető beosztású alkalmazottai, illetve az érdekvédelmi szervezetek képviselői.
5.3 A Főorvosi Értekezletet a főigazgató vezeti és azt szükség szerint, de legalább félévente összehívja.
5.4 A Főorvosi Értekezlet:
 megvitatja az intézet, illetve az osztályok előtt álló aktuális feladatokat,
 véleményezi az orvosi tevékenységet, a gyógyító munka feltételeit befolyásoló intézeti döntések tervezetét,
 értékeli az osztályok együttműködésének kapcsolat-rendszerének helyzetét, meghatározza a fejlesztés feladatait,
 közreműködik az intézet egészét érintő döntések elkészítésében, a döntések végrehajtásában,
 véleményezi az orvosi szakterületeket érintő személyzeti jellegű döntések tervezetét,
 véleményezi az intézet fejlesztésére, szakmai tevékenységére vonatkozó fejlesztési, átszervezési, átalakítási elképzelések tervezetét, részt vesz ennek kidolgozásában,
 rendszeresen értékeli, elemzi az alaptevékenység feltételeinek helyzetét, a gyógyszerellátást, a gép-műszer beszerzést, fejlesztést érintő kérdéseket,
 segíti az orvosi személyzeti politikára vonatkozó tervek kialakítását, végrehajtását,
 szakmai képzésekre, továbbképzésekre vonatkozó tervek kialakítását, végrehajtását,
 a szakmai képzésekre, továbbképzésekre vonatkozó tervek kialakítását, végrehajtását,
 feladata az főigazgató által előterjesztett kérdésekben tanácsadás, véleményezés, javaslattétel.
5.5 A főorvosi értekezlet napirendjére kell tűzni, az állandó résztvevők bármelyike által előterjesztett ill. a Kórházi Tanács által javasolt kérdése megvitatását
5.6 Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha az értekezlet valamely előterjesztett ügyben testületileg állásfoglalt, javaslatot tett, vagy véleményt nyilvánított.
Főnővéri Tanács
Az ápolási igazgató tanácsadó testülete, egyben az ápolási igazgatói szervezet rendszeres munkaértekezlete.
Ülésein részt vesznek: a főnővérek, vezető asszisztensek, a Közalkalmazotti Tanács képviselője és az Ápolási Egyesület képviselője, ill. eseti meghívás alapján az intézet vezető beosztású közalkalmazottai.
A Főnővéri Értekezlet üléseit az ápolási igazgató vezeti és azt szükség szerint, de legalább havonta összehívja.
Az értekezlet megtárgyalja:
 az ápolási tevékenység aktuális feladatait,
 a szakdolgozók munkájával, munkakörülményeivel összefüggő kérdéseket,
 a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével összefüggő feladatokat, megvitatja, véleményezi az erre vonatkozó intézeti terveket,
 az osztályok higiénés helyzetét,
 a betegellátással, a hotelszolgáltatásokkal összefüggő szakmai feladatokat,
 a szakdolgozók munkafegyelmével, az etikai követelmények teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat, feladatokat,
 mindazon kérdéseket, melyet a résztvevők előterjesztenek,
 az ápolási eszközökkel, anyagokkal való ellátottság helyzetét, a gazdaságosság, a takarékosság követelményeinek érvényesülését,
 az egyes osztályokon végzett ápolási-gondozási tevékenység tapasztalatait,
A főnővéri értekezlet napirendjére kell tűzni az állandó résztvevők bármelyik illetve az Ápolási Tanács által javasolt napirend megtárgyalását.
Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha valamely ügyben testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett.
Gazdasági-műszaki osztályvezetői értekezlet
7.1. A gazdasági igazgató tanácsadó testülete, egyben a gazdasági-műszaki ellátás vezetőinek munkaértekezlete.
7.2 Ülésein részt vesznek a gazdasági műszaki szervezet osztályvezetői, ill. eseti meghívás alapján az intézet vezető beosztású közalkalmazottai.
7.3 Az értekezletet a gazdasági igazgató vezeti és azt szükség szerint, de legalább havonta összehívja.
7.4 Az értekezlet feladatai:
- az intézet gazdasági-műszaki ellátásával, üzemvitelével kapcsolatos teendők koordinálása, egyeztetése,
- javaslatokat tesz a gazdasági-műszaki terület és a betegellátó osztályok közötti munkakapcsolat, együttműködés fejlesztésére,
- megtárgyalja az intézeti anyag és eszközgazdálkodás tapasztalatait, feltárja a gazdaságosság ellen ható tényezőket, körülményeket, javaslatokat tesz ezek megszüntetésére,
- segíti az intézet műszaki-technikai fejlesztésére vonatkozó tervek kidolgozását,
- közreműködik a vagyonvédelmi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,
- javaslatokat tesz az intézet alaptevékenységen kívüli tevékenységéből származó
bevételeinek növelésére, a bevételek felhasználására
7.6 Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha valamely ügyben testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett.
Osztályértekezlet
8.1 Az osztályértekezlet az osztályvezető főorvos, ill. az osztályvezető tanácsadó szerve, ill. az osztály tevékenysége irányításának eszköze
8.2 Az osztályértekezlet az intézet, valamint az osztály működésével szakmai tevékenységével kapcsolatos aktuális kérdéseket tárgyalja meg, egyben az osztály dolgozóinak fóruma is.
8.3 Az osztályértekezletet az osztályvezető főorvos, ill. osztályvezető hívja össze, szükség szerint, de legalább félévente.
8.4 Az osztályértekezletre meg kell hívni az osztály valamennyi dolgozóját, időpontjáról értesíteni kell az irányítást gyakorló igazgatót.
8.5 Az osztályértekezletről emlékeztetőt kell készíteni, ha testületileg állást foglalt, véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett. Az emlékeztetőt a szakmai irányítást gyakorló igazgatónak meg kell küldeni.
Eseti (Ad hoc) Bizottságok
A főigazgató és a vezetőhelyettesek valamint az osztályvezető főorvosok, osztályvezetők a hatáskörükbe tartozó feladat elvégzésére, elemzés-értékelés elkészítésére, vizsgálat lefolytatására és irányításuk alá tartozó dolgozók megbízásával ill. más szervezeti egységben dolgozók felkérésével eseti bizottságot bízhatnak meg.
A bizottságot létrehozó vezető kötelessége a bizottság jog- és hatáskörének, az ellátandó feladatnak és céljának meghatározása.
A bizottság jogszerű tevékenységéért a bizottságot létrehozó, felelősséggel tartozik.
VII.
ORVOSI MUNKAKÖRÖK
Osztályvezető főorvos
Az osztályvezető főorvos osztályának egyszemélyi felelős vezetője.
Vezeti és irányítja az osztály munkáját.
Felelős a hatályban lévő jogszabályok, illetve intézeti szabályzatok, szabályok, továbbá a szakmai rendelkezések és irányelvek előírásainak megtartásáért.
Felelős az osztályra felvett betegek állapotuknak megfelelő gyógyító ellátásáért.
Felelős az osztály munkafegyelméért, valamint az etikai követelmények, elvárások betartásáért.
Köteles elősegíteni a beosztott orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók szakmai képzését, illetve továbbképzését.
Felel - személyét és az osztály dolgozóit illetően is - az orvosi titoktartási kötelezettség megtartásáért.
Köteles az Intézetet, ill. az osztályát érintő rendkívüli eseményekről az főigazgatót haladéktalanul tájékoztatni.
A rendszeres orvosi vizitek és a napi gyógyító munka során közvetlenül irányítja és ellenőrzi az osztály orvosainak szakmai tevékenységét és felügyeli a szakdolgozók munkájának irányítását és ellenőrzését.
Köteles kidolgozni és munkatársaival ismertetni az osztály munkarendjét, illetve köteles biztosítani a már elkészített munkarend előírásainak betartását.
A társosztályok részére rendszeresen szakkonziliumokat biztosít beosztottai útján.
Folyamatosan ellenőrzi az osztály dokumentációs és információs tevékenységét, annak szakszerűségét, szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a teljesítmény elszámolásra alkalmas és a legoptimálisabb teljesítménykód alkalmazásáért.
Megbízást adhat egyes beosztott orvosoknak - szakterületük szerint - kialakított részlegek vezetésére és azokat rendszeresen ellenőrzi.
Biztosítja, hogy az osztályon exiáltak szekcióján az osztály orvosai lehetőség szerint részt vegyenek. Értékeli a kórbonctani, illetve a kórszövettani diagnózisok és a klinikai diagnózisok közötti esetleges eltéréseket.
Köteles gondoskodni arról, hogy a betegek vizsgálata illetve ellátása egységes szakmai szemlélet alapján történjen.
Rendszeresen ellenőrzi a szakfelügyelet előírásaiban, módszertani körleveleiben foglaltak betartását.
Az előírások szerinti időközönként köteles osztályértekezletet tartani, ahol megjelöli az elkövetkezendő időszak feladatait, értékeli az osztály szakmai munkáját és etikai helyzetét.
Felelősséggel tartozik az osztály rendelkezésére álló anyagi eszközök ( felszerelési tárgyak, műszerek, stb.) szakszerű, hatékony és célszerű felhasználásért.
Betartja és betartatja az Egészségügyi Törvényben, továbbá annak végrehajtási utasításaiban, valamint az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában, Kollektív Szerződésében és az igazgatói rendelkezésekben ( körlevelek, utasítások, stb.) foglaltakat.
Elkészíti és kiadja az osztály dolgozóinak munkaköri leírását, gondoskodik azok naprakészen tartásáról.
Rendszeresen ellenőrzi, illetve ellenőrizteti az osztály hygiénés állapotát, értékeli az időszakos higiéniai vizsgálatok eredményeit és a jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.
Gondoskodik az osztály gyógyszerekkel, gyógyászati segédanyagokkal továbbá egyéb, a gyógyításhoz kapcsolódó felszerelési tárgyakkal történő ellátásáról. Ellenőrzi azok szakszerű és takarékos felhasználását.
Esetenként értékeli az osztály dolgozóinak munkáját, javaslatot tesz béremelésre, jutalmazásra. Szükség esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, ill. a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett kötelezettségszegés esetén köteles fegyelmi eljárást kezdeményezni.
Biztosítja és ellenőrzi a munkavédelmi, tűzrendészeti és polgári védelmi előírások betartását.
Összeállítja, illetve jóváhagyja az osztály ügyeleti beosztását és ellenőrzi annak végrehajtását.
Köteles az osztály munkájával kapcsolatos beszámolókat jelentéseket elkészíteni és azokat meghatározott fórumok előtt előterjeszteni. Köteles továbbá az osztály munkájáról rendszeresen tájékoztatni az Intézet főigazgatóját.
Az intézet főigazgatója és a kórház ügyeletes főorvosa indokolt esetben munkaidőn túl is behívhatja szolgálatba. Ebben az esetben köteles az osztályán megjelenni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
Elkészíteti és ellenőrzi az osztály dolgozóinak éves szabadságolási tervét, gondoskodik annak érvényesüléséről.
A beteg ilyen irányú kérelme alapján engedélyezi - amennyiben szakmai, etikai akadálya vagy az osztályon belüli munkamegosztással nem ütközik - az 1997. Évi CLIV. tv. 8. §. (1). bekezdése szerinti osztályon belüli szabad orvos választást.
Az előzőekben felsoroltakon kívül köteles végrehajtani minden olyan munkaköréhez kapcsolódó további feladatot, amellyel a főigazgató megbízza.
Rendszeresen kapcsolatot tart:
- minőségbiztosítási igazgatóval
 gazdasági igazgatóval,
 az ápolási igazgatóval,
 a kórházi társosztályok vezetőivel,
 az illetékes szakfelügyelettel.
Szükség szerint kapcsolatot tart:
 az ÁNTSZ szakmailag illetékes szerveivel,
 a terület önkormányzatának szakmailag illetékes szerveivel
Főorvos
Az osztályvezető főorvos kijelölése alapján vezeti az osztály egy-egy ápolási egységét ( részlegét).
A főorvos az osztályvezető főorvosnak van alárendelve
Felelős azért, hogy a reá bízott szervezeti egység az állampolgárok gyógyító-megelőző ellátását, egészségügyi állapotuknak megfelelően a rendelkezésre álló legkorszerűbb módon lelkiismeretesen biztosítsa.
Segíti az osztályvezető főorvost az osztály dokumentációs és információs tevékenységének ellenőrzésében, szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a teljesítmény elszámolásra alkalmas és a legoptimálisabb teljesítménykód alkalmazásáért.
Felelős a hozzá beosztott orvosok, egészségügyi szakdolgozók képzéséért, továbbképzéséért.
Részt vesz az ügyeleti, készenléti szolgálatban és szükség esetén - pl.: sürgős esetben - az ügyeletes orvos hívására köteles az Intézetben megjelenni és a feladatokat ellátni.
Munkájáról rendszeresen, illetve meghatározott időközönként köteles beszámolni az osztályvezető főorvosnak.
Köteles jelentést tenni az osztályvezető főorvosnak:
 Azokról a betegekről, akinek az állapota súlyos vagy rosszabbodott,
 A fel nem ismert betegségekről,
 A diagnózis, valamint a terápia megállapítások körül felmerült bizonytalanságról,
 Az elbocsátandó, valamint a más osztályra, vagy kórházba áthelyezendő betegről,
 A betegek elhalálozásáról ( rendkívüli halál esetén haladéktalanul köteles a jelentést megtenni).
 A beteg által előterjesztett olyan elbocsátási igényről, amely szakmailag még nem indokolt,
 Az osztályon felmerült minden rendkívüli eseményről.
Az osztályvezető főorvos megbízása alapján távollétében helyettesíti őt.
A főorvos feladata az ápolási egység ( részleg) általános tevékenységét illetően alapjában véve megegyezik az osztályvezető főorvos feladatával, aki munkáját rendszeresen irányítja és ellenőrzi.
A főorvos részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
Adjunktus, szakorvos
Az adjunktus és a szakorvos munkáját az osztályon, az osztály szakambulanciáján, illetve az osztály egyéb részlegén végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban.
Kirendelés esetén a kijelölt intézményben látja el a meghatározott orvosi feladatokat.
A továbbképzésre és az intézet működés érdekében más munkahelyre, vagy más osztályra beosztott adjunktus és szakorvos ellátja az ottani vezető által meghatározott feladatokat.
Az adjunktus és a szakorvos az osztályvezető főorvosnak van alárendelve, az általa meghatározott szakmai tevékenységet önállóan látja el.
Az adjunktus és a szakorvos köteles jelentést tenni munkahelyi felettesének.
 Azokról a betegekről, akiknek állapota súlyos, vagy rosszabbodott,
 A fel nem ismert betegségekről,
 A diagnózis, valamint a terápia megállapítása körül felmerült bizonytalanságokról,
 Az elbocsátandó, valamint a más osztályra ill. kórházba áthelyezendő betegekről,
 A beteg elhalálozásáról, ( rendkívüli halál esetén a jelentést haladéktalanul meg kell tennie),
 A beteg által előterjesztett olyan elbocsátási igényről, amely szakmailag még nem indokolt.
Az adjunktus irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott orvos munkáját.
Az adjunktus és szakorvos szakmai szempontból irányítja az általa ellátott betegellátó egységhez, részleghez beosztott egészségügyi szakdolgozók munkáját.
Szakmai és anyagi felelőséggel tartozik azért, hogy az egészségügyi ellátásról a teljesítmény elszámolásra alkalmas dokumentáció készüljön valamint és a legoptimálisabb teljesítménykód alkalmazásáért.
Az osztályvezető főorvost távollétében - főorvos hiányában vagy távollétében - külön meghatalmazás alapján az adjunktus, illetve annak távollétében vagy hiányában a szakorvos helyettesíti.
Az adjunktus és a szakorvos részletes feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg.
Orvos
Munkáját az adott osztályon ( részlegen) végzi az osztályvezető főorvos által meghatározott időszakonkénti váltásban. Tevékenységi körét az osztályvezető főorvos határozza meg.
Átirányítás esetén ellátja az Intézet működési területén, illetve a kijelölt gyógyító-megelőző más intézetben az ottani vezető által meghatározott orvosi feladatokat.
Továbbképzésre vagy az Intézet működése érdekében más munkahelyre (más osztályra) beosztott orvos, az ottani vezető által meghatározott feladatokat köteles ellátni.
Az orvos az osztályvezető főorvosnak, illetve a munkáját közvetlenül irányító ( adjunktusnak, szakorvosnak) van alárendelve.
Szakmai és anyagi felelőséggel tartozik azért, hogy az egészségügyi ellátásról a teljesítmény elszámolásra alkalmas dokumentáció készüljön valamint és a legoptimálisabb teljesítménykód alkalmazásáért.
Közvetlen felettesének köteles jelentést tenni:
 Azokról a betegekről, akiknek az állapota súlyos, vagy rosszabbodott,
 A beteg elhalálozásáról ( rendkívüli halál esetén a jelentést haladéktalanul köteles megtenni)
4.7 Az orvos részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg.
INTÉZETVEZETŐ FŐGYÓGYSZERÉSZ
Az osztályvezető főorvosokkal azonos jogállású vezető, az intézeti gyógyszertár egyszemélyi felelős vezetője.
Vezeti és irányítja az intézeti gyógyszertár és a hozzá tartozó részlegek, egységek munkáját.
Felelős:
 A gyógyszer kezelésre, raktározásra, kiadásra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szakmai rendelkezések betartásáért és betartatásáért,
 A gyógyszer beszerzés gazdaságosságért a gyógyszergazdálkodásért és annak fejlesztéséért, szerződést, megrendelést csak az intézmény képviseletére jogosult főigazgató és a gazdasági igazgató külön felhatalmazása alapján írhat alá.
 A fekvőbeteg ellátó osztályok gyógyszerellátásának biztosításáért, az osztályokkal való kapcsolattartásért,
Köteles elősegíteni a gyógyszergazdálkodás és a gyógyszerkiadás rendszerének fejlesztését.
Elősegíti az irányítása alá tartozó dolgozók képzését, továbbképzését
Elkészíti és kiadja a gyógyszertár dolgozóinak munkaköri leírását
Kapcsolatot tart a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal
Feladatára, felelősségére, jogkörére egyebekben az osztályvezető főorvosokra vonatkozó szabályokat kell - megfelelően alkalmazni .
A főigazgató irányítása alá tartozó igazgatási jellegű osztályok és munkakörök feladatai
Központi dokumentáció, számítás technikai és informatikai osztály
Feladata:
 A számítástechnikai hálózat üzemeltetése, hibaelhárítás, adatvédelem és hozzáférés biztosítása. A hardware leltárszerű kezelése. Hardware és software ajánlatok beszerzése (készítése), fejlesztések véleményezése.
 Az intézmény kódolás ellenőrzése és vezetése, Egészségbiztosítási Pénztár felé adatok lejelentése
 Kapcsolattartás a software készítőkkel, programok folyamatos karbantartása.
 Teljesítményfinanszírozás számítógépes feltételeinek biztosítása, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás
 Statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás a hatályos jogszabályoknak, utasításoknak megfelelően
 Gondoskodik a betegforgalmi mutatók regisztrálásáról, elemzéséről
 Havi, negyedévi, évi összefoglaló jelentések készítése, a statisztikai adatszolgáltatások
 A fekvőbetegek kórházi felvételével kapcsolatos adminisztráció intézése
 Születések bejelentése Anyakönyvi Hivatalba
 Kórházban elhunytakkal kapcsolatos adminisztráció intézése, a köztemetés szükségességének jelentése a Polgármesteri Hivatalba
 Az intézet központi irattárának kezelése, az irattározás dokumentálási rendjének intézeti irányítása
2. JOGTANÁCSOS ( Jogi képviseletet ellátó ügyvéd)
A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll
Feladata:
 Az intézet jogi képviselete.
 Közreműködik az intézeti döntések, kötelezettség vállalások, a belső szabályzatok, utasítások előkészítésében.
 Szükség és igény szerint véleményezi az Intézmény által kötendő szerződéseket.
 Elősegíti a betegellátás dokumentálásának fejlesztését.
 Az Intézet elleni perek tapasztalatai alapján jogi segítséget nyújt az orvosi, ápolási tevékenységekkel összefüggő szabályzatok készítéséhez, az ilyen tevékenységekkel összefüggő jogi szabályozás értelmezéséhez az intézeti gyakorlat fejlesztéséhez.
3. Humánpolitikai csoport
A csoport a főigazgató közvetlen irányításával működik, szoros kapcsolatban az ápolási és a gazdasági igazgatókkal és valamennyi osztályvezetővel.
Feladata:
Személyügyi feladatok
 Orvosok és egyéb diplomások alkalmazásával, kinevezésével, megbízásával, előléptetésével, áthelyezésével kapcsolatos feladatok
 Minősítések előkészítése, álláshirdetések, orvos nyilvántartás
 Egyetemekkel, főiskolákkal, egészségügyi intézményekkel szoros kapcsolattartás
 Szakvizsgával kapcsolatos szervezési, adminisztrációs, dokumentációs feladatok
 Nyilvántartja a szakdolgozók működési engedélyét, szükség szerint gondoskodik annak beszerzéséről, érvényesítéséről
 Kirendelések szakmai gyakorlatra
 Kiküldetések lebonyolítása
 Tudományos munkával kapcsolatos adminisztratív feladatok
 Kongresszusokkal, tanulmányutakkal, tudományos ülésekkel kapcsolatos operatív feladatok
Kitüntetéssel kapcsolatos humánpolitikai feladatok:
Munkahelyi vezetők által kezdeményezett javaslatok összegzése, előkészítése az Igazgató Tanács elé terjesztése, a kitüntetés átadásának megszervezése
Fegyelmi eljárással kapcsolatos feladatok:
Az eljárás jogszerűségének biztosítása, határidők figyelemmel kisérése, szükség esetén a Fegyelmi Bizottság munkájában való részvétel, fegyelmi határozatok intézményi szintű nyilvántartása, illetékes szervek felé való továbbítása
Képzés, továbbképzés
 a képzési terv összeállításával, valamint a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos előkészítő és szervezési feladatokat a csoport tanulmányi ügyintézője végzi (képzési stratégiát az intézmény képzési terve tartalmazza. A képzési terv összeállítása a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők feladata).
 Előkészíti a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározottak szerint az alkalmazottakkal kötendő tanulmányi szerződéseket, figyelemmel kiséri az abban foglaltak betartását.
 Elvégzi a kötelező továbbképzésen résztvevők tanulmányaival összefüggő adminisztrációs és szervezési feladatokat.
 Figyelemmel kíséri az e területre fordított költségek alakulását.
 Előkészíti a szakképző intézetekkel az "Együttműködési megállapodásokat" és kezdeményezi azok évenkénti aktualizálását.
Szociális, jóléti feladatok
 a kórházi közalkalmazottak szociális és egyéb béren kívüli juttatás rendszerének kidolgozása a kollektív szerződésben foglaltak szerint
 a dolgozók szociális problémáinak kezelése, munkáltatói hitelek ügyintézése
 utazási támogatási hozzájárulással kapcsolatos ügyintézés (utazási kedvezmények, kedvezményes utazási igazolvány)
 az orvos-szállóval és a kórház bérlakásaival kapcsolatos feladatok intézése
 albérleti hozzájárulás költségeivel való gazdálkodás figyelemmel kisérése, ügyek intézése
 nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókkal kapcsolatos feladatok
 ünnepek, intézményi rendezvények megszervezése, kedvezményes akciók lebonyolítása
 fegyveres szolgálaton kívüli katonák foglalkoztatásának ügyintézése
 közalkalmazottak rehabilitációjának ügyintézése, foglalkoztatási lehetőségek feltárása, üzemorvossal együttműködve
 kapcsolattartás a munkaügyi központtal, közhasznú munka szervezésének koordinálása az intézmény területén
Általános feladatok
 pályakezdők intézményi fogadása, tájékoztatása, beilleszkedésük segítése, intézményi életbe történő bevonása
 foglalkoztatási tervezet intézeti szintű koordinálása
 részvétel minden olyan testületi ülésen, értekezleten, megbeszélésen, ahol az intézet dolgozóit érintő személyügyi szociális, vagy oktatási ügyet tárgyalnak
 külföldi munkavállalás
 kapcsolattartás az önkormányzat és a társintézmények illetékes vezetőivel
4. Bér- és Munkaügyi Osztály
Feladata az intézményi létszám és illetménygazdálkodási javaslatok kidolgozása. A létszám és illetménygazdálkodással összefüggő elemzések készítése. Közreműködik az éves költségvetés elkészítésében. Az illetmény és egyéb személyi jellegű kifizetések teljesítése, ill. elszámolása. A szervezeti egységek illetménykereteinek nyilvántartása. Figyelemmel kíséri a létszámellátottságot, közreműködik a szervezeti egységek létszámkereteinek módosításában, a munkaerő átcsoportosítás lebonyolításában. Vezeti a dolgozók túlóra nyilvántartását.
Ellátja a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, fenntartásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő munkaügyi, munkajogi feladatokat. Előkészíti az éves szabadságolási tervet, nyilván tartja a szabadságok kiadását.
Nyilvántartja az alkalmazottak tartozásait, intézi az illetményből történő levonásokat.
Ellátja a Társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézői feladatokat, a kedvezményes utazási igazolványok igénylését, nyilvántartását, érvényesítését és bevonását.
Gondoskodik a közalkalmazotti jogviszony alapján járó juttatások teljesítéséről ( illetmény, jubileumi jutalom, stb.)
Felelős az illetmény és létszámgazdálkodásra vonatkozó szabályok és helyi döntések betartásáért, végrehajtásáért.
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok betartásáért, betartatásáért különösen a kinevezés, a besorolás, a jogviszony megszüntetés jogszerűségéért.
A társadalombiztosítási és adózási kötelezettségek teljesítéséért
A munkaügyi nyilvántartások szakszerű, pontos vezetéséért.
5. Belső ellenőr
A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Szakmai tevékenysége irányításában közreműködik a gazdasági igazgató. Feladatait a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok alapján látja el.
Ellenőrzési tervet készít, melyet az főigazgató és a gazdasági igazgató hagy jóvá. Ellenőrzési jogköre az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl kiterjed az intézet belső szabályzataiban meghatározottak teljesülésének vizsgálatára.
Ellenőrzése során tapasztaltakról írásban tájékoztatja a főigazgatót, javaslatokat tesz a feltárt hiányosságok megszüntetésére, a felelősségre vonás módjára.
6. Műszermérnök
Feladata :
 A főigazgató közvetlen irányítása alatt áll.
 Feladata az intézeti orvosi gép-műszerpark fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok koordinálása.
 Együttműködik a gép-műszer javító és karbantartó egységgel, megtervezi a rendszeres tervszerű karbantartás rendszerét.
 Közreműködik a gép-műszer beszerzések lebonyolításában, a piaci kínálat megismertetésében.
 Együttműködik a Műszerügyi Bizottsággal
7. Orvosi Könyvtár
Az orvosi könyvtár vezetője közvetlenül a főigazgatónak van alárendelve. Feladata a szakmai igényeknek megfelelő könyvállomány fejlesztésének elősegítése. Ellátja a könyv és folyóirat rendelést az könyvtár orvos konzulense és a gazdasági igazgató egyetértésével. Figyelemmel kíséri a szakirodalom, folyóirat iránti érdeklődést, intézkedést tesz arra, hogy a rendelés ennek megfelelően történjen.
Szakmai felügyeletet gyakorol a könyvtár dolgozói felett.
A könyvtárvezető a tevékenységét, feladatait az orvos konzulens szakmai útmutatásai alapján látja el.
A könyvtár dolgozói és a fotós fölött a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.
8. Titkárság
Az főigazgató közvetlen irányítása alatt áll.
Ellátja a főigazgató tevékenységével összefüggő adminisztrációs, ügyviteli, gépelési feladatokat, gondoskodik az orvos-igazgatói irattár kezeléséről, a levelezés iktatásáról.
Felbontja az intézet nevére érkezett postai küldeményeket, gondoskodik az érintettekhez történő továbbításáról.
9. Segédhivatal
Vezetője a főigazgató közvetlen irányítása alatt áll. Feladata az intézet címére érkezett postai küldemények átvétele, a továbbítandó küldemények iktatása feladása.
Lebonyolítja az intézeten belüli kézbesítési feladatokat, az azzal kapcsolatos iktatást.
Ellátja az igazgatósági épület vagyonnyilvántartásával, leltározásával kapcsolatos feladatokat.
VIII.
Irányítási jellegű szakdolgozói munkakörök
Osztályos főnővér, főápoló
Az osztályos főnővér/főápoló feladatait az ápolási igazgató és az osztályvezető főorvos irányítása alatt végzi. Felelős az osztályon folyó ápolási tevékenységéért.
Hatásköre kiterjed az osztály egészségügyi szakdolgozóira és kisegítő állományára.
Feladatai:
Az ápolási munka irányítása és szervezése.
A munkaszervezés eszközeivel gondoskodik az orvosi diagnózison alapuló ápolási teendők maradéktalan elvégzéséről. A beosztott szakdolgozók utján gondoskodik arról, hogy a beteg az egészségi állapotának megfelelő egyéni ápolásban részesüljön.
Ellenőrzi:
- a betegellátás, ápolás rendjét, minőségét, szakmai megfelelőségét
- a szak- és kisegítő állomány munkáját,
- az osztály hygienés állapotát,
- a munkafegyelmet,
- az etikai követelmények betartását
az ápolási dokumentáció pontos és valósághű vezetését
Összehangolja az osztály gyógyító és ápolási tevékenységét. Irányítja, szervezi a gazdasági-adminisztratív és kisegítő állomány munkáját.
Központi diagnosztikai és terápiás egységek, vezető asszisztensek és a központi szolgálatok csoportvezetői
A vezető asszisztens feladatait az ápolási igazgató és az osztályvezető főorvos irányításával végzi.
Irányító, szervező, ellenőrző hatásköre kiterjed az osztály szakdolgozói, és kisegítő állományára.
Munkaszervezési és gazdasági tevékenységével elősegíti az osztály zavartalan működését.
Ellenőrzi az osztály rendjének betartását, a beosztottak szakmai munkáját.
Figyelemmel kíséri, ellenőrzi a szakmai, valamint a hygienés és munkavédelmi előírások betartását. Szervezi a társosztályokkal való zavartalan együttműködést.
Az ápolási igazgató munkáltatói jogköréhez kapcsolódva él javaslattételi jogával a hatáskörébe tartozó személyeket érintő kérdésekben.
Feladatait részletesen a munkaköri leírás határozza meg.
A betegellátáshoz kapcsolódó egyéb munkakörök munkaköri feladatait az ápolási igazgató által kiadott munkaköri leírások határozzák meg.
A BETEGELLÁTÁS RENDJE
A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
l. A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése
A betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti felvétele
A betegek fekvőbeteg gyógyintézeti (továbbiakban intézeti) felvétele általában előzetes helybiztosítás útján, érvényes orvosi beutalóval történik.
A felvételnél előnyben kell részesíteni a biztosítottakat, ezen belül is a beutalás szakmai rendje szerint az adott osztály ellátási területén állandó vagy ideiglenes lakással rendelkezőket. A területi ellátási kötelezettség körébe eső biztosított felvételét helyhiány miatt csak előzetes orvos-igazgatói engedély alapján lehet elutasítani.
Sürgős esetében orvosi javaslat nélkül is fel kell venni azt a jelentkező (beszállított) beteget, aki
 közvetlen életveszély állapotában van,
 az intézeti felvétel elmaradása esetén közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy
 akinek állapota a sürgős intézeti ellátás elmaradása miatt hevenyen rosszabbodhat.
A fertőző betegségben vagy elmebetegségben szenvedők, vagy ezekre gyanúsak, és jogszabályban meghatározott más betegek, valamint idegen állampolgárságú betegek intézeti felvételére a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
Indokolt esetben az osztályvezető főorvos engedélyezheti a beteg kísérőjének felvételét a külön szabályzatban meghatározott térítési díj ellenében. A beteg kísérőjének elhelyezésére szervezett betegágyat igénybe venni nem szabad, erről egyéb módon ( alkalmas helyiségben beállított ágyon vagy pótágyon) kell gondoskodni.
Az intézeti felvételhez a beteg hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a felvétele ellen a beteg nem tett észrevételt.
Nem szükséges hozzájárulás, ha közvetlen életveszély áll fenn és az életveszély csak intézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el.
- ha az intézeti felvételt jogszabály, vagy jogszabály rendelkezése alapján arra jogosult hatóság rendeli el.
Nem szükséges a felvételhez a beteg hozzájárulása, ha a beteg kiskorú, fiatalkorú, illetőleg korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen nagykorú. Az e fejezet 1.2 pontjában meghatározott sürgős eset kivételével a kiskorú és fiatalkorú felvételéhez a szülő (gyám) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú felvételéhez a gondnok hozzájárulása szükséges.
Sürgős ellátásra szoruló beteg felvételét azon az osztályon (részlegen) kell biztosítani, ahol a sürgős ellátásra, az életveszély elhárításának megkezdésére a feltételek a legkedvezőbbek.
Amennyiben a betegség szakterületi hovatartozása azonnal nem tisztázható, a felnőtt beteget először a felvételes belgyógyászati, a gyermeket a gyermekgyógyászati osztályra kell tovább utalni szállítani.
Ha a betegség természete már tisztázódott, a beteget vizsgálati leletével együtt szükség szerint a betegsége ellátására szakmailag illetékes osztályra kell áthelyezni.
Fertőző megbetegedés gyanúja esetén a beteget a Fertőző Osztályon kell elkülöníteni. Amennyiben fertőző betegség nem igazolódik, a beteget szükség szerint haladéktalanul át kell helyezni a megállapított gyógykezelésre illetékes osztályra.
Amennyiben a beteg kórházi felvétele azon az osztályon, ahová sürgősséggel beutalták, beszállították nem szükséges, de más osztályon való felvétel szükségessége felmerül mozgásában bármely oknál fogva korlátozott beteg esetében az első vizsgálatot végző osztályon az érintett osztályok orvosaival konzíliumot kell tartani, amelyen a felvétel kérdésében döntést kell hozni. Vitás esetben az osztályvezető főorvosok (helyetteseik) konzíliuma, megegyezés hiányában az főigazgató (helyettese) - ügyeleti időben a kórház ügyeletes főorvosa - dönt a felvétel helyéről.
4. A beteg felvétele az egyes osztályok szervezeti adottságaitól és a felvétel időpontjától függően történhet az osztály (szak) ambulanciáján vagy e célra kijelölt helyiségben.
5. A beteget az erre a feladatra kijelölt orvos (a továbbiakban felvevő orvos) veszi fel. Ügyeleti időszakban a felvevő orvos az illetékes ügyeletes orvos.
5.1 A felvevő orvos minden beutalt, ill. felvételre jelentkező beteget köteles megvizsgálni. A vizsgálat valamint a rendelkezésre álló orvos dokumentáció alapján az osztályvezető főorvos által leadott hatáskörben dönt a beteg felvételéről, ill. további ellátásának egyéb módjáról.
5.2 A szabályosan előjegyzett beteget az előjegyzés időpontjában az osztálynak fel kell vennie. Ez alól csak különleges esetek képezhetnek kivételt
 helyhiány (csak a főigazgató/helyettes) előzetes hozzájárulásával),
 a beteg állapotában bekövetkezett lényeges változás,
 a beteg a megadott napon 14 óráig felvételre nem jelentkezik.
Az osztályvezető főorvos (helyettese) a felvétel elutasításáról, azt megindokolva, köteles az előjegyző orvost tájékoztatni, és a beteget szükség szerint új időpontban felvételre előjegyezni. Az előjegyzett beteg kérésére méltányolható indok esetén a felvételre későbbi időpontra elő lehet jegyezni. A betegnek írásos nyilatkozatot kell tennie, hogy a felvétel elhalasztása kérésére történt és erről az öt előjegyző orvost is tájékoztatni kell.
5.3 Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében a felvevő orvos a szükséges gyógykezelést megkezdi, intézkedik a sürgős (laboratóriumi, radiológiai, szakorvosi) vizsgálatok elvégzése iránt és elkészíti a beteg kórlapját.
5.4. Ha a felvett beteg közvetlen életveszélyben van, a felvevő orvos köteles az életveszély elhárításához szükséges - az adott körülmények között lehetséges - orvosi ténykedést elvégezni, ill. megkezdeni, felettesét haladéktalanul értesíteni és szükség szerint sürgős szaksegítséget kérni. Az életveszély elhárításához szükséges ténykedést el kell végezni, ill. meg kell kezdeni akkor is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az intézet (osztály ) feladatkörébe. A beteg más intézménybe (osztályra) történő tovább szállításara csak akkor kerülhet sor, ha az orvos az előzőekben részletezett ténykedéseket elvégezve a beteg felvételét a másik intézményben (osztályon) biztosította, és a beteg szállítása közben előre látható állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint a más intézetben (osztályon) végezhető szakellátás elmaradása. Amíg a beteg nem szállítható, szükség szerint helyszíni konzíliumról kell gondoskodni.
6. A felvétellel kapcsolatos ügyviteli feladatokat a felvételi iroda, ill. a betegellátó osztályok kijelölt dolgozói végzik el.
7. A mentőszolgálat által beszállított beteg átvételéről haladéktalanul gondoskodni kell. Ennek módját az egyes osztályok működési rendjében az osztály sajátosságainak megfelelően szabályozni kell.
8.Sorkatona kórházi felvétele, ill. elbocsátás esetén értesíteni kell az illetékes katonai alakulatot.
b.) A beteg elhelyezése a betegellátó osztályokon
A betegnek felvételekor biztosítani kell a fürdési lehetőséget, saját ruhanemű hiányában intézeti ruhaneművel való ellátását, saját ruhájának és egyéb tárgyainak leltár szerinti átvételét és megőrzését, mindezekről a felvett beteg elhelyezését végző egészségügyi szakdolgozó (továbbiakban ápoló) gondoskodik. Az ápoló a beteget megfelelően előkészített ágyon helyezi el, és kiadja részére a személyi használatára szolgáló tárgyakat. A beteg elhelyezésénél a beteg kérését - a lehetőségektől függően - figyelembe kell venni.
Az osztályvezető főorvos - a szakmai és hygiénés követelmények figyelembevételével - engedélyezheti, hogy a betegek a saját fehérneműjüket használhassák.
Az ápoló a felvételt követően - alkalmas időpontban - a beteget tájékoztatja az intézeti szabályokról, az intézet belső rendjéről, a mellékhelyiségek elhelyezéséről és használatáról, a jelzőberendezések elhelyezéséről és használatáról, a beteg jogairól és kötelezettségeiről, felhívja a beteg figyelmét a kifüggesztett házirendre, illetve fekvő betegnek azt betekintésre átadja.
Az ápoló a felvett beteg érkezéséről a betegek gyógykezelését végző orvost (továbbiakban: osztály-orvos) - ügyeleti szolgálat idején az ügyeletes orvost - azonnal értesíti.
Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos (ügyeletes) orvos lehetőség szerint haladéktalanul megvizsgálja, és legkésőbb a munkaidő (ügyeleti idő) végéig a szakmai szabályokban megfelelően elkészíti kórtörténetét. Az ügyeletes orvos az ügyeleti, szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos a felvétel napján, sürgős esetben a vizsgálat után haladéktalanul jelentést tesz felettesének a felvett betegről. Az osztályos (ügyeletes) orvos az ápolónak a beteg állapotának megfelelő ápolási, élelmezési, gyógykezelési, stb. utasítást ad.
Az ápoló az orvos utasításának megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában, a diétás nővérrel együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről.
Az ápoló az ápolási dokumentáció eljárás utasításának megfelelően elvégzi a beteg állapotfelmérését a cardinális tünetek tekintetében, a tudati-hasi állapotra, allergiára és fájdalomra vonatkozóan felvételt követő 2 órán belül, az ápolási alapszükségleteket, az alapápolásra vonatkozó súlyossági kategóriát a műszak végére, a teljeskörű helyzetfelmérést 24 órán belül köteles elvégezni. 24 órás ápolás esetén szakmaspecifikus rövidített ápolási lap alkalmazandó. A betegnek, illetve törvényes képviselőjének igény esetén lehetőséget kell nyújtani a dokumentációba való betekintésre.
Az ápoló az intézet szakmai szabályozásait ismerve, azok utasításait betartva készíti el az ápolási tervet és működteti az ápolási folyamatot.
A sérülés miatt felvett beteg ruházatát az intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni és csak a nyomozó hatóság engedélyével szabad tisztíttatni, fertőtleníti, vagy illetékes személynek kiadni. Ilyen módon kell eljárni, ha a sérülést közlekedési baleset okozta, ha a sérült közlése alapján vagy a sérülés jelből, vagy egyéb adat alapján arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset, vagy tűz eset következménye.
A betegek áthelyezése más betegellátó osztályra
A beteget szükség esetén a betegségének, állapotának megfelelő ellátását biztosító osztályra kell áthelyezni.
Az áthelyezésről az osztályvezető főorvos (helyettese) intézkedik, helybiztosítás után, az átvevő osztály, osztályvezető főorvosának (helyettesének) egyetértésével. Amennyiben az áthelyezés, illetve átvétel kérdésében az osztályvezető főorvosok között nincs egyetértés, az áthelyezésről, ill. átvételről az főigazgató (helyettes) ügyeleti időszakban a kórházügyeletes főorvos dönt.
Az Intenzív Betegellátó Osztályról más osztályra (Fertőző és Psychiátriai Osztály kivételével) való áthelyezésről ( visszahelyezésről) az Intenzív Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosa(helyettese) dönt, az illetékes osztály osztályvezető főorvosával (helyettesével) történt előzetes megbeszélés alapján. Visszahelyezés esetén biztosítani kell, hogy az haladéktalanul megtörténhessen.
Áthelyezés esetén az eddigi osztályos orvos köteles az új osztályos orvosta a kórtörténeti adatokról, az elvégzett vizsgálatok eredményéről, az alkalmazott kezelésről, a beteg állapotáról kellőképpen tájékoztatni, életveszély esetét kivéve az áthelyezéssel egyidejűleg a kórrajz kivonatát (zárójelentés) és az egyéb szükséges okmányokat átadni.
Áthelyezés esetén, a felelős ápoló elkészíti és átadja az átvevő osztály ápolójának a beteg "Áthelyezési lapját", amelynek tartalma az ápolási dokumentáció "eljárási utasításnak" felel meg.
A beteg szállítása (kisérése) az intézeten belül
Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata, más osztályra áthelyezése szükséges, az osztályos orvos határozza meg, hogy a beteg szállítása szükséges-e, ez fekvő, vagy ülőhelyzetben történjen-e, sürgős-e, ill. kísérő szükséges vagy sem.
A szállításról a szállítási csoport, a beteg kíséretéről az osztály gondoskodik. A más intézetben történő szállítás esetén a kisérésről a központi szolgálat gondoskodik.
A beteg szállítását lehetőleg az intézet saját mentő kocsijával, (mentő ápolóval) ill. szükség szerint mentőszolgálat igénybevételével kell végezni.
A beteg elbocsátása az intézetből, áthelyezése más intézetbe
Ha a beteg intézeti gyógykezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az elbocsátás kérdésében az osztályvezető főorvos, ill. az osztály általa megbízott orvos határoz.
Ha az elbocsátást a beteg kívánja, de az osztályvezető főorvos ezt egészségi állapota miatt nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti és a további kivizsgálás és kezelés elmaradásának kockázatáról tájékoztatja. A beteg ilyen esetben úgy bocsátható el, hogy két tanú jelenlétében írásbeli nyilatkozatban a tájékoztatást és figyelmeztetést valamint a kezelés elmaradásából várható kockázatokról, következményekről szóló orvosi tájékoztatást nyugtázza, az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az előzőekben leírt nyilatkozat aláírását két tanú jelenlétében megtagadja, az orvos ezt a tényt a kórlapon feljegyzi, és ezt a feljegyzést a tanúk is aláírják.
Ilyen esetben tanúnak lehetőség szerint olyan személyeket kell felkérni, akik nem állnak az intézet alkalmazásában. Az orvosi tanács ellenére történő távozás tényét a zárójelentésben fel kell tüntetni.
Kiskorú, fiatalkorú, korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteget saját felelősségére elbocsátani nem lehet. Ilyen beteget az osztályvezető főorvos véleménye ellenére csak abban az esetben lehet elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiért az első bekezdésben részletezett módon, írásos nyilatkozatban törvényes képviselője ( szülő, gyám, gondnok) vállalja a felelősséget. Az elbocsátás ilyen módját a beteg zárójelentésében is fel kell tüntetni.
A fiatalkorú, cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes nagykorú beteget az osztályvezető főorvos véleménye ellenére, hozzátartozója, illetve törvényes képviselője csak a beteg egyetértésével viheti el az intézetből. Vita esetén az illetékes Gyámhatóság állásfoglalását kell kérni.
A gyógyíthatatlan betegség miatt haldokló beteg csak az osztály vezetőjének (helyettesének) engedélyével, a saját vagy a hozzátartozó kérésére ill. azok hozzájárulásával bocsátható el.
Az osztályvezető főorvos a főigazgató engedélyével a beteget elbocsáthatja, ha a beteg az intézet rendjét ismételten figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el ilyen magatartás miatt a beteg, ha az elbocsátása egészségi állapotát jelentősen veszélyeztetné, vagy közegészségügyi-járványügyi előírásokat sértene.
A beteg elbocsátásával kapcsolatos tennivalókat - felettese utasításainak megfelelően - az osztályos orvos és ápoló végzi.
Amennyiben a beteg önmaga ellátására nem képes, mások segítségére szorul, akkor elbocsátani csak a közeli hozzátartozó előzetes értesítése után lehet. Az elbocsátás időpontjának meghatározásakor ilyen esetben a közeli hozzátartozó kérését - lehetőség szerint - figyelembe kell venni. Ha a beteg elbocsátása utáni ellátása, ápolása nem látszik biztosítottnak valamely okból, akkor erről a beteg lakóhelye szerint illetékes Önkormányzat Szociális-Egészségügyi feladatokat ellátó szervét ( alkalmazottját) kellő időben értesíteni kell az eset körülményeitől függően intézkedések megtétele végett.
Az osztályos orvos rendelkezésére az ezzel a feladattal megbízott dolgozó kiadja a betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyakat és ingóságokat, ill. átveszi tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az intézet használatra adott neki.
A beteg tervezett elbocsátását a beteggel, ill. hozzátartozójával az elbocsátás előtt legalább 24 órával közölni kell
5.3 A beteg tervezett elbocsátását a beteggel ill. hozzátartozójával az elbocsátás
előtt legalább 24 órával közölni kell.
A beteg kórházi kezeléséről - legalább 3 példányban - zárójelentést kell készíteni. A zárójelentés - legalább - egy példánya a kórházban marad, két példányát az osztályos orvos az elbocsátás napján a betegnek átadja azzal a figyelmeztetéssel, hogy egyik példányát őrizze meg, a másik példányt pedig adja át a háziorvosának. Külön jogszabályokban meghatározott esetekben a zárójelentés másolatát meg kell küldeni a jogszabályban megfelelő orvos, intézet, hatóság részére ( A záró jelentés másolatát meg kell küldeni a beteget az intézetbe beutaló orvosnak, amennyiben a beutaló orvos nem az előzőekben felsorolt orvosok valamelyike). A zárójelentés beteg részére történő átadásának bármilyen akadálya esetében az osztályos orvos köteles elbocsátás előtt a betegnek átadni a háziorvosnak szóló értesítést, amely az elbocsátás időpontját és a további gyógykezelésre vonatkozó javaslatot tartalmazza. A zárójelentés két példányát ilyen esetben is késedelem nélkül meg kell küldeni a háziorvosnak ( kezelőorvosnak), hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következzen be. Ezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a zárójelentés olyan információt tartalmaz, amelyet nem kívánatos, hogy a beteg megismerjen.
Az intézmény elhagyásának joga megilleti a beteget, ha azzal mások testi épségét nem veszélyezteti.
 a beteg távozási szándékának bejelentését, annak dokumentálását követően otthonába bocsátható.
 Bejelentés nélküli intézmény elhagyást a dokumentációban rögzíteni kell, ha a beteg állapota indokolja, az illetékes hatóságokat, a korlátozott, illetve cselekvőképtelen betegek esetében a törvényes képviselőt, a kezelő vagy ügyeletes orvos értesíti.
Ápolási zárójelentést kell készíteni mindazon betegek részére, akiknek további intézeti ápolásra, vagy otthoni szakápolásra van szükségük. Az ápolási zárójelentést távozáskor kell a betegnek vagy a hozzátartozónak átadni, másodpéldányát archiválni. További kezelést, ápolást igénylő betegek részére az osztályos kezelőorvos otthoni szakápolási vizitet rendelhet el, a konkrét szakápolási beavatkozás megnevezésével. Az otthoni szakápolás a kórházzal kötött együttműködés keretében és a kórházi kezelőorvos ellenőrzésével történik.
A további ápolást igénylő betegek esetében a kezelőorvos a zárójelentésben a családorvos felé is javasolhatja az otthoni szakápolási vizitek elrendelését a konkrét szakfeladatok megnevezésével.
A távozó beteget kórházi "Igazolvány"-al, szükség szerint vénnyel, utazási utalvánnyal el kell látni.
Ha az osztályos orvos a beteg mentővel való hazaszállítását tartja szükségesnek, úgy kellő időben gondoskodni annak megrendeléséről, a szállítás várható idejére az osztályos ápolóval a beteg előkészítteti és a mentő gépkocsi személyzetének a beteg szállítására vonatkozó utasításokat megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, amíg a mentőszolgálat dolgozója a beteget át nem veszi.
A beteget az osztályról lehetőség szerint olyan időpontban kell elbocsátani, ami az otthonába utazáshoz rendelkezésre álló közlekedési eszközök igénybevétele szempontjából számára kedvező.
Az osztályos orvos és/vagy az osztály munkarendjében erre kijelölt személy a beteg elbocsátása után köteles a jogszabály, egészségügyi hatóság vagy az intézet vezetése által elrendelt (be)jelentéseket előkészíteni.
6. Azoknál a betegeknél, akiknél az intézeti felvétel, jogszabály, vagy arra jogosult hatóság rendelkezése alapján történt az elbocsátásra is vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak.
7. Ha az intézetben a beteg szükséges és korszerű ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, gondoskodni kell az ellátására felkészült intézetbe - állapotának megfelelően átvételre ( felvételre) előjegyzéséről, ill. haladéktalan áthelyezéséről. A más intézetbe történő áthelyezést, ill. átvételre (felvételre) előjegyzést az osztályvezető főorvosnak kell kezdeményeznie.
A beteg, kiskorú és cselekvőképtelen beteg esetében törvényes képviselője, fiatalkorú és korlátozottan cselekvőképes beteg esetében a beteg egyetértésével törvényes képviselője kérheti a kivizsgálás, gyógykezelés más intézetben történő folytatását, amennyiben a beteg szállítható állapotban van. Ilyen esetben a beteg hozzátartozója, törvényes képviselője gondoskodik a beteg részére előzetes helybiztosításról és ennek hitelt érdemlő igazolásáról (írásban vagy a fogadó intézet orvosának telefonértesítésével). Ilyen helybiztosítás esetén az osztályos orvos köteles kellő időben a zárójelentést a beteg rendelkezésére bocsátani, és szükség esetén részére a mentőszállításról gondoskodni.
A korlátozó intézkedéssel kapcsolatos eljárások
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A beteg személyes szabadságának korlátozása fizikai módszerrel a beteg vagy mások testi épsége, és egészségének védelmében történhet. A korlátozó intézkedést a beteg kezelőorvosa rendeli el írásban, megjelölve a korlátozó intézkedés időtartamát, mértékét, módját. Állandó orvosi felügyelet hiányában, kivételesen indokolt esetben, maximum 16 órán keresztül, a szakápoló is elrendelheti a korlátozást, melyről a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, a korlátozást jóvá kell hagyatni.
Elhalálozás esetén követendő eljárás
l.) Az osztályos (ügyeletes) orvos a körülményektől függően dönt a haldokló beteg elkülönítéséről. Ha lehetséges, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozó(k), illetve más - a beteg által kért személy(ek) a beteget látogatási időn kívül is meglátogassák.
A halál várható bekövetkezésével kapcsolatos egyházi szertartás elvégzése céljából a hozzátartozó(k) csak a beteg egyetértésével, ill. akarat nyilvánításra képtelen vagy cselekvőképtelen beteghez hívhat(nak) egyházi személyt.
2. A halál beálltát orvosi halott-vizsgálattal kell megállapítani.
A halott-vizsgálatot végző orvos köteles a "Halott-vizsgálati bizonyítvány"-t előírás szerint kitölteni és a halál bekövetkezésének időpontját, körülményeit a beteg kórlapjában feljegyezni.
A halott-vizsgálatot végző orvos a Betegfelvételi Iroda útján köteles a beteg legközelebbi hozzátartozóját, amennyiben az nem ismert, a beteg lakhelye szerint illetékes önkormányzatot értesíteni. Amennyiben a beteg lakhelye sem ismert, a halál bekövetkeztétől a Miskolci Városi Rendőrkapitányságot kell értesíteni.
Ha az elhalt beteg birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy volt, amelyet
korábban nem helyeztek intézeti letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő ápoló jegyzékbe veszi és megőrzéséről gondoskodik, ill. pénztári letétbe helyezi.
Az elhalt után maradt értéktárgyakat, tárgyakat, írásbeli elismervény ellenében a kórlapon a beteg legközelebbi hozzátartozójaként (törvényes képviselőjeként) megjelölt személynek kell kiadni. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személye ilyen módon nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait ( pénzt) a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell átadni, annak a jelentkezéséig kórházi (bírósági) letétben kell őrizni.
A halottat a halál bekövetkezésének helyéről ( osztályról) a halál bekövetkezésétől számított 2 óra elteltével lehet elszállítani. Addig az adott betegellátó osztályon, az osztály működési rendjében meghatározott módon kell elhelyezni, úgy, hogy az osztály betegeinek nyugalmát lehető legkevésbé zavarja. A halott elszállítás módját külön rendelkezés szabályozza.
Az intézetben elhaltaknál kórbonctani vizsgálatot, ( jogszabályban meghatározott esetekben, rendőrorvos boncolást) kell végezni.
A kórbonctani vizsgálat elengedését az főigazgató (helyettese) engedélyezheti, amennyiben ezt az elhalt hozzátartozója kéri, és a beteg gyógykezelését végző osztály és a pathológiai osztály osztályvezető főorvosának véleménye szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a halál oka biztonsággal megállapítható.
Műtét, vagy műtétnek minősülő egyéb beavatkozás közben bekövetkezett halál esetén a jogszabályban meghatározott a rendkívüli halálra vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni
g) A beteg és a hozzátartozók tájékoztatása
A kezelőorvosnak a beteget betegségéről és állapotáról tájékoztatni kell. A tájékoztatás során az orvosnak körültekintően, a betegre és annak állapotára figyelemmel kell eljárnia. A tájékoztatás tartalmi és formai követelményi tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni a beteg tájékoztatás költségeit a fenntartó finanszírozza. A tájékoztatás elmaradásából vagy annak hiányosságaiból eredő intézetet ért károkért az eljáró orvos teljes anyagi felelősséggel tartozik.
Az orvos tájékoztatási kötelezettsége - amennyiben az ellen a beteg nem tiltakozott - a beteg hozzátartozóira és - a beteg gyógykezelése érdekében szükséges mértékig - gondozójára is kiterjed. A hozzátartozók körét, valamint a tájékoztatás terjedelmét a vonatkozó jogszabály határozza meg.
Az egyes osztályok munkarendjében meg kell határozni, hogy az osztály orvosai közül ki, milyen esetben, milyen mértékben és mikor adhat felvilágosítást, tájékoztatást a beteg hozzátartozójának. A tájékoztatás rendjét - a házi rend útján és személyes közlés formájában is - a betegekkel ill. a hozzátartozókkal ismertetni kel.
Az orvos az adott tájékoztatásért szakmailag és etikailag felelős.
Távbeszélőn csak a beteg általános állapotáról adható tájékoztatás.
Az egészségügyi szakdolgozó csak a beteg általános állapotáról adhat felvilágosítást.
A beteget, ill. hozzátartozóját az intézetből történő elbocsátás előtt megfelelő mértékben tájékoztatni kell az egészségi állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és követendő életrendjéről.
Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak állapotáról szóbeli, vagy írásbeli megkeresésre felvilágosítást kell adni elöljáró parancsnokának Ez a felvilágosítás nem lépheti át az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályokat és a szállíthatóságra, a végleges gyógyulásra vonatkozhat.
A beteg munkáltatójának képviselőjét a beteg általános állapotáról, a rehabilitáció esetleges szükségességéről lehet tájékoztatni. (Amennyiben ehhez a beteg hozzájárul).
h) A beteg hozzátartozójának értesítése
Az intézet köteles a beteg hozzátartozóját telefonon vagy távirat útján haladéktalanul értesíteni a következő esetekben:
 a beteg felvételekor, ha a beteg hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármely okból nem képes, és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud. Ha a beteg lakáscíme nem állapítható meg, az intézeti felvételről a Miskolci Rendőrkapitányságot, ha hozzátartozó címe nem áll rendelkezésre, a beteg lakhelye szerint illetékes önkormányzatot kell az intézeti felvételről értesíteni.
 Ha a beteg más intézetbe áthelyezik, és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes.
 A beteg halála esetében.
A hozzátartozó(k) értesítéséről a felvevő, az ügyeletes, illetőleg az osztályos orvos, a beteg halála esetén a Betegfelvételi Iroda - ügyeleti időben - az ügyeletes orvos gondoskodik..
A betegek kivizsgálása
A vizsgálatok
Az intézetben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez szükségesek.
A betegek vizsgálatának tervét az érvényben lévő szakmai irányelvekkel és jogszabályokkal összhangban az osztályos (kezelő orvos) orvos, közvetlen felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos (helyettese) határozza meg.
A vizsgálati tervről, a beteg számára megterhelést, kockázatot jelentő egyes vizsgálatokról az osztályos (kezelő) orvos köteles a beteget tájékoztatni. Jogszabály által meghatározott (műtéti beavatkozásnak minősülő) invazív vizsgálatokat csak a beteg (kiskorú, fiatalkorú, korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen beteg esetén törvényes képviselője) írásos, beleegyező nyilatkozatának birtokában lehet elvégezni. Egyéb vizsgálatok esetében a beleegyezést megadottnak lehet tekinteni, ha a beteg a vizsgálat elvégzése ellen nem tiltakozik.
A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki - az osztályos ápoló és az osztály más dolgozóinak az osztályos munkarendben meghatározott bevonásával - köteles gondoskodni a vizsgálatok kellő időben, tervszerűen történő végrehajtásáról és biztosítani, hogy a kivizsgálás időtartama a beteg felesleges terhelése nélkül a legrövidebb legyen.
A beteg kivizsgálása történhet saját osztályán, más osztályon, ill. más osztály közreműködésével.
A járóbeteg ellátás keretében, más intézetben elvégzett vizsgálatot megismételni csak abban az esetben szabad, ha a korábbi vizsgálat óta eltelt időt és a beteg állapotát figyelembe véve a megismételt vizsgálatnál a korábbitól eltérő eredmény várható.
Amennyiben a beteg olyan vizsgálat elvégzését kívánja, amelyet az osztályvezető főorvos (helyettese) szakmailag nem tart indokoltnak, a vizsgálatot az annak elvégzésére illetékes osztály (részleg) a beteg kérésére - külön szabályzatban meghatározott - térítési díj ellenében elvégezheti.
Az ilyen vizsgálat nem zavarhatja az ellátó osztály által tervezett vizsgálati és gyógykezelési rendet.
A beteg vizsgálatát - lehetőség szerint - az erre a célra kijelölt vizsgálati helyiségben kell elvégezni. A vizsgálat ideje alatt a vizsgálati helyiségben csak a vizsgálatot végző vagy abban közreműködő orvos(ok) és szakdolgozó(k) tartózkodhat(nak), valamint ezek szakmai felettesei és a beteg beleegyezése setén a vizsgálatot végző orvos engedélyével azok az orvosok, egyéb diplomások és szakdolgozók, akik az adott osztályon a betegellátást végzik, vagy oda (szakoktatást végző intézmény hallgatójaként) gyakorlatra, továbbképzésre be vannak osztva.
Az osztályos orvos (kezelő orvos) a beteget köteles megvizsgálni
 felvételkor,
 elbocsátás előtt, és
 minden esetben,
amikor állapotromlás gyanúja merül fel.
. Első vizsgálat alkalmával fel kell tüntetnie a feltételezett (felvételi) diagnózist. Fel kell venni, ill. ki kell egészíteni a kórtörténeti adatokat, a vizsgálat megállapításaival. A vizsgálat eredményét kellő részletességgel a kórlapban rögzítenie kell. Életveszélyes, váratlan állapotrosszabbodás esetén az osztályos orvos (kezelő orvos) köteles felettesét haladéktalanul értesíteni.
3.1 Az osztályos orvos (kezelő orvos) felettese a beteget közvetlen életveszély esetén azonnal, egyébként az újonnan felvett beteget a következő vizit alkalmával köteles megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni, szükség esetén módosítani, a további vizsgálatokat, gyógykezelést szükség szerint elrendelni.
3.2. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a sürgős és súlyos beteget szükség szerint köteles megvizsgálni, ellenőrizni.
3.3 Az ellenőrzéseket, kiegészítéseket az etikai követelmények betartásával kell végezni.
Az orvosi vizitek
Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, az osztály jellegétől függően az egyes osztályok működési rendjében kell meghatározni, úgy, hogy az biztosítsa a betegek és az ellátásuk folyamatos észlelését, és ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkeztetés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele, stb.). Az így megállapított vizitrendtől eltérni csak kivételes esetben lehet.
A viziten az a) pont 2. szakaszában felsorolt személyek vehetnek részt.
Az orvos-igazgató és az ápolási igazgató bármely osztály, az orvos-igazgató helyettese a közvetlen felügyelete alá tartozó osztályok vizitjein részt vehet.
Az osztályos orvos naponta legalább egyszer vizitel. A vizit során minden beteget meghallgat, szükség szerint megvizsgál, állapotát, ellátását (gyógyszer, diéta, ápolás, stb.) és a korábbi utasítások megtartását ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat.
Az osztályvezető főorvos (helyettese) is lehetőség szerint naponta vizitel. Az osztályvezető főorvos (helyettese) által tartott viziten a beosztott orvos ismerteti a betegek klinikai adatait ( tünetek, leletek, stb.) Az osztályvezető főorvos meghallgatja a beteget, ellenőrzi és szükség szerint kiegészíti a vizsgálati és terápiás módszert.
Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban valamennyi kórteremben vizitet tart, hogy a beteget ellenőrizze, ellássa, kívánságaikat meghallgassa és szükség szerint intézkedjék.
A heti pihenő napokon, munkaszüneti napokon az ügyeletes orvos, az osztályos orvosnál előírtak szerint vizitel, lehetőség szerint biztosítja az ellátás folyamatosságát.
Ezeken a napokon, amennyiben az ügyeletes orvos nem szakorvos, az osztályvezető főorvos, vagy az általa kijelölt szakorvos, készenléti ügyeletes orvos is vizitel, és a súlyosabb állapotban lévő betegeket, vagy akinek állapota rosszabbodott, ill. az ügyelet alatt felvett betegeket megvizsgálja, kezelésükhöz, kivizsgálásukhoz a szükséges utasításokat megadja, ill. abban szükség szerint közreműködik.
Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok, szakorvosi konzíliumok. Az osztályok együttműködése
A kórisme, gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez szükség szerint igénybe lehet venni a más betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett szakvizsgálatokat.
Az osztályok meghatározhatják azon vizsgálatok körét, amelyek elvégzését előzetes megbeszéléshez, előjegyzéshez kötik és az orvos-igazgató jóváhagyásával megszabhatják a járóbetegek szakorvosi vizsgálatára biztosított rendelési időt.
A szakvizsgálat célzottan történik, a vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálat nemét, ( a vizsgálat módját, a szakvizsgálatot végző osztály illetékes szakorvosa határozza meg). A feltételezett diagnózist vagy differenciál-diagnosztikai problémát, továbbá minden olyan klinikai adatot, amely a szakvizsgálat elvégzését a feltett kérdéssel kapcsolatos vélemény kialakítását elősegíti, célszerű, a szakvizsgálatot orvos kívánságára kötelező a beteg kórtörténetét és dokumentációját a szakvizsgálatot végző orvos rendelkezésére bocsátani.
Szakvizsgálatot csak orvos kérhet, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltésével és a szakvizsgálatot végző osztályra való eljuttatásával, ill. sürgős esetben telefonon.
Az osztályos ápoló gondoskodik a betegnek vizsgálatra való előkészítéséről és - szükség szerint szállítási szolgálat, betegkísérő bevonásával - vizsgálaton való pontos megjelentéséről.
A vizsgálat jellegétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményét is köteles közölni. A szakorvos által közölt leletet (vizsgálati eredményt) a kórlaphoz kell csatolni.
A szakvizsgálat történhet a vizsgálat elvégzésére szakmailag illetékes vagy a beteget kezelő osztályon. A vizsgálat helyét - a beteg állapotának figyelembe vételével - a kezelőorvos határozza meg, de minden osztály jogosult megszabni azon vizsgálatok körét, melyeket - a kivitelezéshez szükséges eszközök, személyzet miatt - csak erre alkalmas helyen végeznek.
Az osztályvezető főorvos felelős azért, hogy a vezetése alatt álló osztályról kért vizsgálatok a fenti rend szerint, a szakmai és etikai szabályoknak megfelelően megtörténjék.
Különleges diagnosztikai vagy terápiás kérdés eldöntésére, amennyiben ez szokványos szakvizsgálatokkal nem tisztázható, szakorvosi konzíliumot lehet kérni a betegellátó és a központi diagnosztikai osztályoktól.
Szakorvosi konzíliumot a beteg ellátásáért felelős szakorvos kérhet. A konzíliumra felkért osztály a kérésnek köteles eleget tenni.
A konzíliumot személyesen (telefonon) a vizsgálatra felkért orvostól kell kérni. Az előzetes megbeszélésen a felkért orvost tájékoztatni kell az eldöntendő klinikai kérdésekről, az ezzel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról, meg kell egyezni a konzílium időpontjában és helyében, illetve szükség szerint más szakma szakorvosának a konzíliumba történő bevonásában. A konzíliumra felkért szakorvos - a lehetőség szerinti mértékben - kérheti a konzílium időpontjáig újabb adatok beszerzését. Ezen újabb adatok beszerzése, a megbeszélés szerint más szakmabeli szakorvosnak a konzíliumra való felkérése a beteget kezelő szakorvos feladata.
A konzílium során a beteget kezelő orvos a felkért szakorvosokkal ismerteti a klinikai adatokat, vizsgálati eredményeket, és a konzílium kapcsán eldöntendő kérdéseket, a betegre vonatkozó dokumentumokat a felkért szakorvosok rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozása és a beteg szükség szerinti megvizsgálása után az eldöntendő kérdésről - lehetőség szerint - közös álláspontot alakítanak ki és ezt a beteg kórlapjában rögzítik. Amennyiben az álláspontok eltérnek ezt külön-külön a kórtörténetben ugyancsak rögzíteni kell.
Konzíliumot kérhet az a szakorvos akit az adott beteg szakvizsgálatára kértek fel, és a vizsgálat eredménye alapján a konzíliumot szükségesnek tartja. E konzíliumok az érintett szakorvosok egyetértése esetén telefon megbeszélés formájában is lebonyolíthatók.
3. Az osztályvezető főorvos (távollétében helyettese) szükség szerint más osztályok osztályvezető főorvosától kérhet konzíliumot. A főorvosi konzíliumon az adott beteg kivizsgálásában, gyógykezelésében érintett valamennyi orvos, az osztályvezető főorvosok
engedélyével részt vehet.
A főorvosi konzílium lebonyolítása a 2. pontban részletezett elvek szerint történik.
Amennyiben egy vizsgálat, beavatkozás elvégzéséhez az intézetben a technikai, vagy személyi feltételek nem adottak, de annak elvégzése más intézetbe történő áthelyezést nem tesz szükségessé, a szakvizsgálat elvégzésére az orvosigazgató előzetes engedélyével - más intézetet kell felkérni. Más intézet által végzendő szakvizsgálatot az osztályvezető főorvos, (helyettese) kezdeményezhet. A más intézetben végzendő szakvizsgálatra a felkért intézettől előjegyzést kell kérni. Az érintett beteg kezelőorvosának feladata, hogy - az osztályos ápolók - az intézeti szállítási szolgálat, vagy mentőszolgálat bevonásával a betegnek a vizsgálatra kijelölt helyen a megfelelő időpontban történő megjelenéséről szükség szerinti kíséretéről a vizsgálatot végző orvos által igényelt dokumentációjának rendelkezésére bocsátásáról gondoskodjon. Amennyiben a beteg nem szállítható, más intézet szakorvosaitól szakvizsgálatot, konzíliumot a betegellátó osztályon az főigazgató előzetes engedélyével az osztályvezető főorvos (helyettese) kérhet. A felkért szakorvosnak a felmerült költségeit a meghatározott módon és mértékben az intézet megtéríti.
A betegellátó és diagnosztikus osztályok a betegek szakszerű, gyors és gazdaságos kivizsgálása és gyógykezelése érdekében kötelesek együttműködni, így különösen a kezelőorvos kérésére, részére a korábbi zárójelentése, vizsgálati eredmények másolatát átadni. A kezelő orvossal - kérésére - a korábbi intézeti kezelés kapcsán felderített és a jelenlegi kezeléssel kapcsolatban is jelentős adatokat közölni.
A kezelő orvos kérésére is tilos olyan dokumentumokat (másolatokat) átadni, amelyben olyan adatok is szerepelnek, amelyeknek a kezelő orvos által való megismerése a beteg vagy mások személyiségi jogait sértené, illetve azok nincsenek összefüggésben a beteg további gyógykezelésével.
Ilyen esetben a dokumentumban szereplő a beteg gyógykezelése szempontjából fontos adatokat kell megfelelő formában a kezelő orvos rendelkezésére bocsátani.
3. A betegek ápolása
 Az intézmény ápolás filozófiája a személyiség tiszteletén, a holisztikus szemléletű páciens központúságon, a szakértelemmel végzett folyamatos, törésmentes gondoskodáson alapul.
Az ápolás célja:
 A betegségek megelőzése és az egészség erősítése, fenntartása vagy helyreállítása, terminális állapotban a békés meghalás méltóságteljes körülményeinek biztosítása.
 Eredményes, költséghatékony, minőségi ellátás szolgáltatása.
 Folyamatos kutatása azoknak a módoknak, amelyek az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettséget javítják.
Az ápolás megvalósítását, a humánus ellátást
 az ápolási folyamat szisztematikus, problémamegoldó módszerével,
 a klinikai eredmény elérése érdekében,
 költséghatékony módon,
 a törvényi előírásoknak, szakmai előírásoknak
 és a dokumentálási kötelezettségnek eleget téve kell végezni
Az ápolási szolgáltatást nyújtók, partnerei alapon együtt dolgoznak az egészség fenntartásával és helyreállításával foglalkozó egészségügyi és más szakmai ágak dolgozóival, az integrált betegellátás kivitelezése érdekében.
A beteg ápolásának gondozásának részletes szabályozását:
 a szakmai irányelvek,
 az osztályok működési rendek,
 az eljárás utasítások,
 az ellátási standardok, protokollok,
 munkakörleírások rögzítik
Az ajánlásokban, előírásokban, szabályzatokban megfogalmazott tevékenységek szakmai irányításáért szervezésért, ellenőrzéséért és értékeléséért intézményi szinten az ápolási igazgató felelős.
A szervezeti egységekben végzett szakdolgozói tevékenységek irányítója, szervezője, ellenőrzője az osztályos főnővér, illetve a vezető asszisztens.
Az ápolási team minden tagja köteles képesítésükkel összefüggő szakmai szabályokban meghatározott feladataikat ellátni, az orvosi utasításokat teljesíteni.
4. Betegek étkeztetése
 A betegek étkeztetésének rendjét (diéta neme, étkeztetés módja, száma, stb.) - a betegség természetétől, beteg állapotától a végzendő vizsgálatok és a gyógykezelés jellegétől függően - az osztályos orvos a diétás nővérrel együttműködve állapítják meg felettese rendelkezésének megfelelően, és ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságait - lehetőségekhez mérten - figyelembe kell venni.
 Az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelésről az osztályos vezető főnővér gondoskodik, a diétás nővérrel szorosan együttműködve.
 Az ételt a betegek állapota és az osztály működési rendje figyelembevételével kell biztosítani naponta háromszor, illetve szükség szerint.
 A kulturált étkeztetés, tálalás körülményeit biztosítja a járó betegek étkező helyiségében, a fekvők a betegágynál - ha szükséges segítséggel - étkeznek.
 A kórházi ételen kívül kapott egyéb ételeket a beteg bemutatja a nővérnek, aki az orvosi előírásnak megfelelő ételek elfogyasztását engedélyezi, illetve gondoskodik higiénés tárolásukról.
B.) Ügyeleti, készenléti szolgálat
Az intézet fekvőbeteg osztályain a munkaidőn kívül, illetve munkaszüneti napon és szabadnapokon az orvosi ellátás folyamatossága érdekében ügyeleti szolgálatot kell szervezni.
Ügyeleti szolgálat a betegellátó osztályokon működik.
Ügyeleti időben az ügyeletes szakorvos (ügyeletvezető), orvos dönt a betegek felvételéről, megfigyeléséről. Szakmai konzultációs háttért biztosit a társosztályok ügyeletes orvosainak.
Ügyeleti időben az ügyeletes orvos köteles az osztályon tartózkodni, ill. a kórházon belüli tartózkodási helyét megjelölni.
Igazgatói készenlétet tart a főigazgató főorvos és a vezető helyettesek.
Feladatai:
 az osztály folyamatos működésének a meghatározott kezelések elvégzésének ellenőrzése, biztosítása,
 az ügyeleti vizit elvégzése,
 a szakdolgozó jelzése alapján köteles a beteget megvizsgálni a szükséges beavatkozást elvégezni, vagy intézkedni a beteg állapotának megfelelő orvosi ellátás megszervezése érdekében,
 konzíliumot kérhet,
 a rendkívüli eseményekről azonnal jelentést tesz a kórházvezető ügyeletesnek, ill. saját osztályvezető főorvosának,
Az ügyeleti szolgálati beosztást az osztályvezető főorvos határozza meg.
Készenléti szolgálatot kell szervezni a sürgős műtéteket is végző osztályokon, ill. ott, ahol ügyeleti szolgálatban nem szakorvosok is beosztásra kerülnek.
A készenléti szolgálatba beosztottak kötelesek lakásukon tartózkodni, vagy tartózkodási helyüket az ügyeletes orvosnak bejelenteni. A készenléti szolgálatot teljesítő orvos köteles az ügyeletes orvos hívására az osztályon a lehető legrövidebb időn belül megjelenni és a szükséges orvosi ténykedést elkezdeni.
Az ügyeletes orvos az intézet egészét érintő rendkívüli eseményt, vagy a betegellátás biztonságát veszélyeztető helyzetet a kórházvezető ügyeletesnek köteles jelenteni.
A kórházvezető ügyeletes orvosi teendőket mindenkor az I-II. Belgyógyászati Osztályok rangidős ügyeletes szakorvosa látja el.
Az ügyeleti-készenléti szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat az osztály működési szabályzatában kell meghatározni.
A járóbetegek ellátása
Általános szabályok
A járó beteg ellátása a fekvőbeteg osztályok ambulanciáján, szakambulancián és gondozókban(a továbbiakban összefoglalóan: járó betegrendelés), valamint osztályos háttér nélkül önállóan működő szakrendeléseken, gondozókban történik.
Járóbeteg rendelések az intézet - orvos-igazgatói engedéllyel - erre kijelölt helyiségeiben működnek. A járó betegellátásra kijelölt helyiségeken kívül az osztályon járó beteg fogadása nem történhet.
Az intézet osztályaival szervezeti egységben működő járó beteg rendelések működését az adott osztály működési rendjében részletesen szabályo9zni kell. A járó- és fekvőbeteg ellátás működési rendjét a szakmai és gazdaságossági elveknek megfelelően - a teljes összhangban kell kialakítani.
Az osztályos háttér nélkül, önállóan működő szakrendelések működési rendjét az orvos-igazgatóval ( illetékes helyettesével) történt előzetes egyeztetés után a gyógyító-megelőző osztály osztályvezető főorvosa készíti el.
Betegfogadás a járóbeteg rendeléseken
A betegfogadás rendje
A betegfogadás rendjét minden járó beteg rendelésen írásba kell foglalni. A betegfogadás rendje tartalmazza a rendelési időt, az ellátott betegek körét, a betegfogadás szabályait.
A járó beteg rendelés rendelési idejét az osztályvezető főorvos ( ennek hiányában a vezető orvos) javaslatának figyelembe vételével az orvos igazgató ( illetékes helyettese) határozza meg. A rendelési idő megállapításánál - lehetőség szerint - a betegek ( munkából történő legkevesebb kiesés, közlekedési lehetőségek, stb.) és az együttműködő járó beteg rendelések igényeit figyelembe kell venni.
A járó beteg rendelésen ellátott betegek körének magában kell foglalnia a sürgős ellátásra szoruló betegeket, valamint azokat a biztosítottakat, akik az adott járóbeteg rendelés szakmai beutalási rendben meghatározott ellátási területén állandó vagy ideiglenes lakással rendelkeznek.
A betegfogadás rendjét, naprakész állapotban ki kell függeszteni a járóbeteg rendelés várójában és meg kell küldeni az ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek, valamint az ellátási területen dolgozó háziorvosoknak és az intézet többi osztályainak (járóbeteg rendelésének)
Járóbeteg rendelés igénybevétele
A beteg az egyes járóbeteg rendeléseket - a beutalásra vonatkozó jogszabályok és rendelkezések figyelembe vételével, a fogadás időpontjának előjegyeztetésével, vagy anélkül veheti igénybe.
Előjegyzés esetén a beteg a járóbeteg rendelést előre meghatározott időpontban, ( napon és órában) keresi fel.
A beteget a járóbeteg rendelés orvosa jegyzi elő, a fogadás időpontját a beteggel vagy beutaló orvosával egyeztetve határozza meg.
Az előjegyzésnél a keresőképtelen állományban lévő betegeket lehetőség szerint, előnyben kell részesíteni.
A jelentkezési idő előjegyzése nélkül veheti igénybe a járóbeteg rendelést az a beteg, aki
 elsősegélynyújtásra vagy sürgős orvosi ellátásra szorul,
 nem Miskolcon lakik és első alkalommal jelentkezik.
A járóbeteg rendelésen azokat a betegeket, akik a rendelési idő tartama alatt jelentkeznek, fogadni kell, meg kell vizsgálni, állapotától függően el kell látni, illetve előjegyezni.
A járóbetegek ellátása
A járóbeteg rendelésen a betegek ellátását az osztályvezető főorvos ( helyettese) által kijelölt, önállóan működő szakrendelésen az ott alkalmazásban álló szakorvosok végzik.
A járóbeteg rendelést végző szakorvos a betegek vizsgálatát és gyógykezelését az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban - felettese, indokolt esetben az osztályvezető főorvos útmutatásainak, illetve utasításainak megfelelően - végzi.
A járóbeteg rendelést végző orvos bármilyen okból bekövetkező vagy bekövetkezett távolmaradása esetében helyettesítéséről az illetékes osztályvezető főorvos, önállóan működő szakrendelés esetében az illetékes vezetőhelyettes köteles időben gondoskodni.
Az osztályvezető főorvos részt vesz a járóbeteg ellátásban
A járóbeteg rendelést végző szakorvos kérésére az osztályvezető főorvos ( helyettese) a problematikus beteget megvizsgálja, a megkezdett ellátást ellenőrzi, szükség szerint módosítja és további vizsgálatokat, gyógykezelést rendelhet el.
Az osztályvezető főorvos rendszeresen ellenőrzi:
 a járóbeteg rendelésre történő beutalások szabályszerűségét, indokoltságát,
 a járóbeteg rendelésen történő előjegyzések, visszarendelések indokoltságát,
 a jogszabályban, illetve az intézet ügyviteli szabályzatában előírt nyilvántartások pontos vezetését.
A betegek ellátásának sorrendje:
Sürgős ellátásra szorulók
Előjegyzett beteg az előjegyzés időpontjában
Érkezési sorrend.
A járóbeteg rendelésen el kell végezni vagy végeztetni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, vagy a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez szükségesek.
A járóbeteg rendelésen a beteg vizsgálatában csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, illetve a vizsgálóhelyiségben csak azok tartózkodhatnak, akiknek állandó szolgálati helye a járóbeteg rendelés, vagy esetenként oda szolgálatra, képzésre, továbbképzése beosztottak, továbbá azok, akiknek ott-tartózkodását a rendelés vezetője a beteg hozzájárulásával engedélyezi.
Az orvosi etika és titoktartás követelményeit a járóbeteg rendelésen maradéktalanul érvényesíteni kell.
A járóbeteg rendelések együttműködése
A járóbeteg rendelések a szakszerű és gazdaságos betegellátás érdekében kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak és a fekvőbeteg osztályoknak minden szükséges segítséget megadni.
Gyógykezelés a járóbeteg rendelésen
A járóbeteg rendelés orvosa a beteget betegségétől és állapotától függően részesíti gyógykezelésben.
Ha a beteg kezelésére a szakvizsgálat alapján háziorvosa, vagy szakvizsgálatot kérő más szakorvos illetékes, a beteget a leletek és a szakvélemény közlésével hozzá kell irányítani.
Ha a beteg szakorvosi kezelésre szorul, gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerint gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja és a beteget a leletek, szakvélemények valamint gyógyeljárásra és szakorvosi ellenőrzésre vonatkozó javaslatának közlésével háziorvosához irányítja.
Ha a beteg intézeti kivizsgálásra, gyógykezelésre, ápolásra szorul, a járóbeteg rendelés orvosa intézkedik beutalása iránt, ill. felvételre előjegyzi. Indokolt esetben szanatóriumi beutalásra tesz javaslatot.
A járóbeteg rendeléseken - sürgős szükség esetét kivéve - nem alkalmazható olyan orvosi beavatkozás, amely az orvostudomány mindenkori állása, ill. a vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben végezhető el. E szabály nem vonatkozik a fekvőbeteg osztályokkal szervezeti egységben és azonos telephelyen működő járóbeteg rendelésekre.
A GONDOZÁS
A gondozottak köre
Gondozásban azokat a biztosítottakat kell részesíteni, akiknek gondozását jogszabály elrendeli és az érvényes szakmai beutalási rend szerint, az illetékes osztály ellátási területén állandó, vagy ideiglenes lakással rendelkeznek.
Ha az előfeltételek biztosíthatók, az illetékes háziorvos egyetértésével mindazok gondozásba vonhatók, akik egészségi állapotuk veszélyeztetettségük miatt az adott szakma elvei szerint rászorulnak.
A gondozással kapcsolatos speciális feladatok
Az illetékes osztályok (járóbeteg rendelések) működési területükön szakmailag irányítják és segítik a háziorvosok gondozási munkáját.
Az osztályvezető főorvosok szakterületüknek megfelelően
 működési területükön szakmailag irányítják a gondozás,
 szervezik a háziorvosok, valamint az osztály (járóbeteg rendelések) együttműködését a gondozási munkában,
 meghatározzák azokat a betegségeket ( állapotokat), melyeknek szakgondozását az osztály ( járóbeteg rendelések) végzik.
Az osztályok működési rendje
Az intézet egyes szervezeti egységeinek ( osztályok, önálló részlegek) tevékenységét az adott egység működési rendje szabályozza.
A működési rendet az egység vezetője - az érintett dolgozók javaslataira is figyelemmel - dolgozza ki, és az intézet főigazgatója hagyja jóvá.
A működési rendet írásban kell foglalni a munkahelyeken minden dolgozóval ismertetni kell és biztosítani kell, hogy az érintett dolgozók számára az bármikor hozzáférhető legyen. A működési rend egy példányát a központi irattárban kell megőrizni.
Azoknak a kérdéseknek a szabályozásánál, amelyek több egység munkáját, kapcsolatát, együttműködését érintik, az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát, és az intézet igazgatói által kiadott vagy jóváhagyott rendelkezéseket figyelembe kell venni.
Az osztályok működési rendjében szabályozni kell:
Az osztály és részlegei sajátos feladatainak ellátását.
Az osztályon és részlegen a folyamatos munkavégzés rendjét, a munkaidő beosztásokat.
A dolgozók munkahely beosztását és cseréjének alapelveit.
A betegellátással kapcsolatos megbeszélés idejét.
A konzíliumadást.
A szolgálatban lévő orvosok azonnali elérhetőségének módját (más osztályra részlegre távozást kinek kell bejelenteni stb.)
A betegek és hozzátartozóik tájékoztatását, módját, formáját (ki, milyen mértékben illetékes a tájékoztatás ideje)
Az ápolással kapcsolatos munkaelemeket.
 a járóbeteg ellátás (osztályos, ambulancia, szakambulancia, gondozó) működési rendjét,
 a betegek fogadása
 a betegek vizsgálatának, gyógykezelésének, gondozásának rendje
 a gyógyszerek, gyógyászati segédanyagok eszközök biztosítását
 az osztályon használatos gépek tisztántartása, ellenőrzése, üzemkész állapotban tartása, stb.
 az osztály ügyviteli, adminisztrációs rendjét,
 a vizitek rendjét,
X.
A gazdasági-műszaki ellátás szervezetének működése
Pénzügyi és Számviteli Osztály
F e l a d a t a:
A pénzgazdálkodás megszervezése, összehangolása, irányítása, a kifizetések és bevételek előírásszerű lebonyolítása. Az adóhatósággal szembeni kötelezettségek teljesítése.
A házi pénztári teendők ellátása, a szigorú számadású nyomtatványok kezelése.
A gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása keretében a hatáskörében utalt kötelezettségvállalási és ellenjegyzési jogkör gyakorlása.
A letétpénztári teendők ellátása, a pénzszállítás ellenőrzése és kisérés megszervezése.
Az intézet pénzügyi számviteli bizonylati rendjének kialakítása, korszerűsítése. A hatékonyság és feladatokra eső költségek mérhetőségének érdekében megfelelő számviteli rend kialakítása.
Az analitikai és főkönyvi teendők ellátása. A vagyon-nyilvántartási, leltározás, selejtezési feladatok ellátása irányítása szervezése.
1.3 Az intézményi követelések nyilvántartása, behajtása, térítési díjak beszedése
1.4 Időszaki pénzügyi beszámolók összeállítása
1.5 Elemzi az intézet pénzügyi helyzetének alakulását, erről rendszeresen tájékoztatja az intézeti vezető szerveket az igazgatókat.
Együttműködik az intézmény szervezeti egységeivel, segiti azok pénzügyi gazdálkodását érintő tevékenységét.
Felelős:
 a feladatkörébe tartozó ellenőrzések végzéséért,
 a szabálytalan kötelezettségvállalás esetén annak kifogásolásáért,
 az adatszolgáltatás helyességéért,
 a pénzügyi fegyelem intézeti szintű betartásáért
Gazdálkodási Osztály
2.1. Feladata az anyag és eszköz beszerzés, szakszerű raktározás, az intézeti egységek anyag és eszközellátása. Az anyagok, eszközök mennyiségi és minőségi átvétele, az eltérések kifogásolása.
2.2 Feltárja az elfekvő készleteket, javaslatokat dolgoz ki hasznosításukra. Előkészíti, lebonyolítja, bizonylatolja a selejtezéseket, a selejt és hulladék anyagok hasznosítását.
2.3. Gondoskodik az intézmény egészségügyi anyagokkal, segédanyagokkal, textíliával, védőeszközökkel, munkaruházattal, kórtermi berendezésekkel, berendezési tárgyakkal és egyéb, a hatáskörébe utalt eszközökkel való ellátásáról.
Rendszeresen elemzi:
2.4 Az anyaggazdálkodás helyzetét és erről tájékoztatja az intézet vezetőit.
2.5 Gondoskodik a textíliák mosatásáról, karbantartásáról és felhasználásra alkalmas állapotban az egységek rendelkezésére bocsátja.
2.6 Felelős az anyag és eszközgazdálkodásra vonatkozó szabályok, szabályzatok betartásáért és betartatásáért. A biztonságos működéshez szükséges anyagok, eszközök, beszerzéséért, raktározásáért. A társosztályok és az intézmény egységeivel való együttműködés rendszerének fejlesztéséért, az együttműködés hatékonyságáért.
A vagyonvédelmi intézkedések megtételéért, a szükséges ellenőrzések elvégzéséért.
3.) Műszaki technikai szállítási Osztály
Alapvető feladata az alaptevékenységhez szükséges műszaki, működési feltételek biztosítása.
Közreműködik az intézet fejlesztési terveinek, programjainak elkészítésében, megvalósításában.
Ellátja a beruházásokkal, felújításokkal és a karbantartással kapcsolatos feladatokat.
Gazdálkodik az energiahordozókkal, egyben energia szolgáltatást nyújt.
Karbantartó csoportjain keresztül gondoskodik a létesítmények, orvosi műszerek, gépek, gépi berendezések karbantartásáról, javításáról. Megrendeli a saját erőből el nem végezhető munkákat.
Közreműködik az orvosi műszerek berendezések és egyéb technikai eszközök beszerzésében, a beszerzési tervek elkészítésében.
Ellátja az intézet egészére kiterjedően a munka és tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi feladatokat.
Felelős az intézmény folyamatos működtetésében szükséges műszaki feltételek biztosításáért.
Az üzemviteli zavarok elhárításáért ( ügyeleti időben is).
Biztosítja az intézetnek szolgáltatott energiahordozók szünetmentes elosztását, ill. gondoskodik az energiahordozók beszerzéséről.
Gondoskodik a létesítmények orvosi-műszerek, gépek, berendezések zavartalan, biztonságos üzemeltetéséről.
A Szállítási csoport:
- Feladata a külső és belső szállítási, rakodási feladatok ellátása ( anyagok, eszközök, élelmezés, textília, vizsgálati anyagok, stb. szállítása)
- A belső szállítási feladatokkal együtt ellátja az intézeten belüli közlekedési szabályok kialakítását, ellenőrzését.
- Ellátja a járműpark javításával, karbantartásával kapcsolatos szervizelési feladatokat.
- Biztosítja az intézet területén az utak, terek, parkok tisztántartását, karbantartását, a zöld-területek gondozását és biztonságos közlekedés feltételeit ( síktalanítás).
- Irányítja, szervezi a rendészet tevékenységét, a külső portai szolgálatot, a telefonközpont kezelők tevékenységét.
- Felelős a szállítási feladatok ( személy-teher) gazdaságos, célszerű, gondos megszervezéséért, lebonyolításáért.
- Az üzemanyag gazdálkodásért.
- Az üzemeltetett járművek felülvizsgálatának műszaki vizsgáztatásának megszervezéséért.
- A gépjárműpark üzembiztonsága fenntartásáért.
- Az intézeti vagyonvédelem rendészeti úton történő megszervezéséért, ellátásáért.
- A belső közlekedési rend fenntartásáért.
- Az utak, terek, parkok, folyamatos tisztántartásáért.
4. Élelmezési Osztály
Megtervezi a mindenkori élelmezési normák alapján az élelmezési előirányzatot, az intézeti költségvetés elkészítéséhez.
Megtervezi és megszervezi a beteg és az alkalmazotti étkeztetéshez szükséges nyersanyagok gazdaságos, ésszerű beszerzését, tárolását.
Folyamatosan ellenőrzi a beszerzett és tárolt anyagokat, megszervezi a készletek szakszerű szavatossági időn belüli felhasználását.
Ellátja az étlapszerkesztésével kapcsolatos feladatokat együttműködve a dietetikai szolgálattal és azt jóváhagyásra a gazdasági igazgatóhoz felterjeszti.
Felelős a beteg és alkalmazotti étkeztetés szakszerű biztosításáért.
A nyersanyagnorma betartásáért.
Ellátja a központi tálalással összefüggő feladatokat
5.) Kontrolling csoport ( előadó) Részletes feladatai kidolgozása folyamatban van.
XI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Szervezeti Szabályzat 2002. ………………hó … napján napján lép hatályba. Egyidejűleg az eddig hatályos, többször módosított Szervezeti Működési Szabályzat hatályát veszti.
Az SZMSZ-t Miskolc Megyei Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 2002. …… hó …..napján megtartott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta.
M i s k o l c, 2002. ……………hó…..napján.
dr. Koleszár Lajos
kórházigazgató főorvos
© 2003 Semmelweis Kórház Miskolc
|